![\"\"](\"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Orban-Laszlo-sirja.jpg\" "\\"Nemesi")
<\/a><\/p>\nNemesi sz\u00fclei szeret\u0151 szigor\u00fas\u00e1ggal egyszer\u0171 \u00e9letre nevelt\u00e9k. A f\u00e9ny\u0171z\u00e9s \u00e9s a pompa kor\u00e1ban, k\u00f6rnyezete l\u00e1that\u00f3 bossz\u00fas\u00e1g\u00e1ra eg\u00e9sz \u00e9lete folyam\u00e1n h\u0171 maradt egyszer\u0171 \u00e9letvitel\u00e9hez.<\/p>\n
Vilmos bel\u00e9pett a chiraci benc\u00e9s kolostorba. Csakhamar felfedezt\u00e9k tehets\u00e9g\u00e9t s elk\u00fcldt\u00e9k Toulouse, Montpellier, Avignon \u00e9s P\u00e1rizs egyetem\u00e9re. Mintegy harminck\u00e9t \u00e9vesen elnyerte a doktori fokozatot, majd t\u00f6bb egyetemen tan\u00edtott k\u00e1nonjogot. El\u00f6lj\u00e1r\u00f3i v\u00e9g\u00fcl megb\u00edzt\u00e1k, hogy alkot\u00f3 erej\u00e9t \u00e1ll\u00edtsa az egyh\u00e1zkorm\u00e1nyzat szolg\u00e1lat\u00e1ba. Clermont \u00e9s Uz\u010ds \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6ke volt. 1352-t\u0151l az auxerre-i Szent Germain, 1361-t\u0151l pedig a marseille-i Szent Viktor kolostor ap\u00e1tja volt.<\/p>\n
A p\u00e1p\u00e1k — k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen VI. Ince (1352\u20131362) \u2013 t\u00f6bbsz\u00f6r b\u00edztak r\u00e1 k\u00fcl\u00f6nleges feladatokat It\u00e1li\u00e1ban. Egy ilyen \u00fatja alkalm\u00e1val \u00e9ppen N\u00e1polyban tart\u00f3zkodott, amikor, 1362. szeptember 28-\u00e1n az a meglepet\u00e9s \u00e9rte, hogy megv\u00e1lasztott\u00e1k az Egyh\u00e1z legf\u0151bb p\u00e1sztor\u00e1v\u00e1. V. Orb\u00e1n n\u00e9ven november 6-\u00e1n szentelt\u00e9k p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 \u00e9s koron\u00e1zt\u00e1k meg Avignonban. Koron\u00e1z\u00e1sa nem a szok\u00e1sos pomp\u00e1s k\u00fcls\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt ment v\u00e9gbe. Al\u00e1zatos egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben meg\u0151rizte szerzetesi ruh\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u00e9let\u00e9t is.<\/p>\n
Az Egyh\u00e1z legf\u0151bb p\u00e1sztorai mintegy hetven \u00e9ven \u00e1t (1305-t\u0151l, illetve 1309-t\u0151l 1376-ig) az \u00d6r\u00f6k V\u00e1rost\u00f3l \u00e9s az apostolok s\u00edrjait\u00f3l t\u00e1vol, Avignonban \u00e9ltek. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a p\u00e1p\u00e1k p\u00e9nz\u00fcgyi gazd\u00e1lkod\u00e1sa a ,,babiloni sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben” (a p\u00e1pai udvarhoz elengedhetetlen\u00fcl hozz\u00e1tartozott a k\u00f6lts\u00e9ges pompakedvel\u00e9s) nemcsak az egyszer\u0171 embereket keser\u00edtette el, hanem a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket \u00e9s m\u00e1s papi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok visel\u0151it is. Elidegen\u00edtette tov\u00e1bb\u00e1 a francia kir\u00e1lynak az avignoni p\u00e1p\u00e1kra nehezed\u0151 keze az Egyh\u00e1z fej\u00e9t m\u00e1s orsz\u00e1gok h\u00edveit\u0151l, \u00e9s jelent\u0151sen meglaz\u00edtotta k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolatukat. A francia udvar m\u00e9rt\u00e9ktelenn\u00e9 v\u00e1lt k\u00f6vetel\u00e9seiben \u00e9s befoly\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n
V. Orb\u00e1n jelent\u0151sen \u00e9s el\u0151ny\u00e9re elt\u00e9rt az avignoni p\u00e1p\u00e1k megszokott k\u00e9p\u00e9t\u0151l. Alig l\u00e9pett hivatalba, c\u00e9lrat\u00f6r\u0151 energi\u00e1val avatkozott be az Egyh\u00e1zban tapasztalhat\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9sek ellen, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a papi hivatalok \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok har\u00e1csol\u00e1sa, s egyes szem\u00e9lyeknek ezzel kapcsolatos j\u00f6vedelmei ellen. Reformt\u00f6rekv\u00e9seit v\u00e1laszt\u00e9kos dics\u00e9retekkel magasztalta Petrarca (1304–1374), a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s humanista.<\/p>\n
Az \u00faj, eg\u00e9sz \u00e9letm\u00f3dj\u00e1ban szent \u00e9let\u0171 p\u00e1pa fel\u00e9 csakhamar \u0151szinte j\u00f3akarattal fordultak a h\u00edv\u0151k; a p\u00e1pa ugyanis kikelt a p\u00e1pai hivatalok megvesztegethet\u0151s\u00e9ge ellen, \u00e9s utas\u00edtotta hat\u00f3s\u00e1gait, hogy a k\u00e9relmez\u0151 szem\u00e9ly\u00e9re val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl dolgozz\u00e1k fel a beny\u00fajtott folyamodv\u00e1nyokat. A j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g \u00e9s a szem\u00e9lyes j\u00e1mbors\u00e1g mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 volt sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a tudom\u00e1ny m\u0171vel\u00e9s\u00e9nek szentelte mag\u00e1t. A p\u00e1pai k\u00f6nyvt\u00e1rt a k\u00f6nyvek lelt\u00e1roz\u00e1s\u00e1val rendezte \u00e9s \u00e1ttekinthet\u0151v\u00e9 tette. Az egyetemek hamarosan tapasztalt\u00e1k \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s hathat\u00f3s seg\u00edts\u00e9g\u00e9t; P\u00e1rizs, Avignon, Toulouse, Bologna \u00e9s Montpellier egyar\u00e1nt. 1365-ben meger\u0151s\u00edtette a b\u00e9csi egyetem alap\u00edt\u00e1s\u00e1t. Sz\u00e1mos r\u00e1szorul\u00f3 tanul\u00f3nak ny\u00fajtott \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat \u00e9s mindenf\u00e9le m\u00e1s m\u00f3don is seg\u00edtette \u0151ket.<\/p>\n
F\u0151paps\u00e1g\u00e1nak legjelent\u0151sebb tette az az elhat\u00e1roz\u00e1s volt, hogy visszat\u00e9r R\u00f3m\u00e1ba. Az ezzel j\u00e1r\u00f3 neh\u00e9zs\u00e9gek nem voltak csek\u00e9lyek. Nem lehetett azt mondani, hogy az \u00d6r\u00f6k V\u00e1ros \u00e9s politikai viszonyai h\u00edvogat\u00f3an hatottak volna, b\u00e1r egy r\u00f3mai k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g s\u00fcrget\u0151en h\u00edvta. R\u00f3ma egy hatalmas rommez\u0151 elszomor\u00edt\u00f3 k\u00e9p\u00e9t ny\u00fajtotta. F\u0151templomai: a Later\u00e1ni bazilika \u00e9s a Szent P\u00e9ter templom, valamint a p\u00e1pai palot\u00e1k f\u00e9lig romokban hevertek. Forradalmi nyugtalans\u00e1g rend\u00edtette meg a lakoss\u00e1got, \u00e9s \u00edgy nem volt v\u00e1rhat\u00f3 valami kellemes ott-tart\u00f3zkod\u00e1s. Az Egyh\u00e1zi \u00c1llamot Albornoz b\u00edboros[20] er\u00e9lyes fell\u00e9p\u00e9se mentette meg a felboml\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n
B\u00e1tor\u00edt\u00f3 szavakban sem volt azonban hi\u00e1ny. Petrarca megragad\u00f3 levelet \u00edrt az ,,\u00f6zvegy R\u00f3ma” nev\u00e9ben. Sv\u00e9d Szent Brigitta (l\u00e1sd: A szentek \u00e9lete, 365. o.), aki 1350-t\u0151l R\u00f3m\u00e1ban \u00e9lt, nem f\u00e1radt bele, hogy visszah\u00edvja a p\u00e1p\u00e1t R\u00f3m\u00e1ba. IV. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r (1355\u20131378) szem\u00e9lyesen j\u00e1rt el Avignonban, hogy a p\u00e1p\u00e1t visszat\u00e9r\u00e9sre k\u00e9sztesse.<\/p>\n
1367. \u00e1prilis 30-\u00e1n V. Orb\u00e1n k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel egy\u00fctt elhagyta Avignont, Marseille-ben haj\u00f3ra sz\u00e1llt, \u00e9s Genov\u00e1n \u00e1t Corneto kik\u00f6t\u0151j\u00e9be utazott, ott v\u00e1rta Albornoz b\u00edboros j\u00fanius 3-\u00e1n. Lelkes ujjong\u00e1s fogadta a szentaty\u00e1t. Boldog Colombini J\u00e1nos (1300 k\u00f6r\u00fcl\u20131367) a jezu\u00e1t\u00e1k alap\u00edt\u00f3ja, \u00f6v\u00e9ivel egy\u00fctt szint\u00e9n el\u00e9be vonult Cornet\u00f3ig. A ny\u00e1r folyam\u00e1n V. Orb\u00e1n Viterbo v\u00e1r\u00e1ban maradt; abban a v\u00e1rosban, amely m\u00e1r szeptemberben felkel\u00e9ssel fenyegette a p\u00e1p\u00e1t.<\/p>\n
Okt\u00f3ber 16-\u00e1n megt\u00f6rt\u00e9nt az \u00fcnnep\u00e9lyes bevonul\u00e1s R\u00f3m\u00e1ba. V. Orb\u00e1n bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a nyomor\u00fas\u00e1gosan helyre\u00e1ll\u00edtott Vatik\u00e1nba.<\/p>\n
IV. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r m\u00e9g ebben a h\u00f3napban az \u00d6r\u00f6k V\u00e1rosba \u00e9rkezett \u00e9s a p\u00e1pa cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9v\u00e1 koron\u00e1zta IV. K\u00e1roly hitves\u00e9t, Erzs\u00e9betet. A cs\u00e1sz\u00e1r nem avatkozott bele hat\u00e9konyan a z\u0171rzavaros r\u00f3mai \u00e1llapotokba, \u00e9s dicstelen\u00fcl indult haza, a p\u00e1pa pedig el\u00e9gedetlen\u00fcl maradt vissza R\u00f3m\u00e1ban. V. Orb\u00e1n mell\u0151l hi\u00e1nyzott az augusztus 22-\u00e9n elhunyt Albornoz b\u00edboros rendez\u0151 zsenije, pedig most k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00fcks\u00e9ge lett volna r\u00e1, hogy le tudja gy\u0151zni a neh\u00e9zs\u00e9geket. Nem tal\u00e1lt hasonl\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 seg\u00edt\u0151t.<\/p>\n
A cs\u00e1sz\u00e1r t\u00fal nagy csal\u00f3d\u00e1st okozott a p\u00e1p\u00e1nak, Perugia fell\u00e1zadt, az Egyh\u00e1zi \u00c1llamban zsoldos band\u00e1k gar\u00e1zd\u00e1lkodtak, Bernab\u0148 Visconti, aki Mil\u00e1n\u00f3ban b\u00e9k\u00e9t \u00edg\u00e9rt, nem akart kitartani a meg\u00e1llapod\u00e1s mellett.<\/p>\n
A szentatya a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9re v\u00e1gyott; d\u00f6nt\u0151en hatott r\u00e1 az Anglia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g k\u00f6zt \u00fajb\u00f3l kit\u00f6rt szerencs\u00e9tlen h\u00e1bor\u00fa, amelyet meg akart akad\u00e1lyozni. Szent Brigitta \u00e9s Petrarca keser\u0171 szavai k\u00f6zepette a p\u00e1pa 1370. szeptember 5-\u00e9n haj\u00f3ra sz\u00e1llt Cornet\u00f3ban \u00e9s \u00fajra Avignonba ment, de december 19-\u00e9n, h\u00e1rom h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb meghalt. Ut\u00f3da, XI. Gergely Szi\u00e9nai Szent Katalin (l\u00e1sd: A szentek \u00e9lete,180. o.) biztat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val 1378-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt vissza R\u00f3m\u00e1ba.<\/p>\n
K\u00fcls\u0151leg tekintve V. Orb\u00e1n nem \u00e9rt el sikert. Tiszta jelleme mindig j\u00f3t akart, \u00e9s els\u0151sorban az a k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga ind\u00edtotta az Avignonba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9re, hogy b\u00e9k\u00e9t teremtsen Anglia \u00e9s Franciaorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
IX. Pius 1870. m\u00e1rcius 10-\u00e9n boldognak jelentette ki, \u00e9s ezzel meger\u0151s\u00edtette azt a tiszteletet, amely a hal\u00e1la ut\u00e1n hamarosan az oszt\u00e1lyr\u00e9sze lett. [20] Albornoz, Aegidius Alvarez (Cuenca, 1300 k\u00f6r\u00fcl–Viterbo 1367): a spanyol kir\u00e1lyi csal\u00e1d sarja.1337-ben Toledo \u00e9rseke lett, de P\u00e9ter kir\u00e1llyal t\u00e1madt visz\u00e1lya miatt 1350-ben Avignonba menek\u00fclt. B\u00edboros lett \u00e9s VI. Ince, majd V. Orb\u00e1n k\u00fcld\u00f6ttek\u00e9nt \u2013 mivel kiv\u00e1l\u00f3 katona \u00e9s diplomata is volt \u2013 rendet teremtett egy kis id\u0151re It\u00e1li\u00e1ban.\u00a0 Az Egyh\u00e1zi \u00c1llam 2. alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak is nevezik, mert t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyve 1816-ig \u00e9rv\u00e9nyben maradt.<\/p>\n
Di\u00f3s Istv\u00e1n \u2013 A szentek \u00e9lete \u2013 Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat<\/strong><\/em><\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Grimoardi Vilmos \u2013 \u00edgy h\u00edvt\u00e1k V. Orb\u00e1nt p\u00e1p\u00e1v\u00e1 v\u00e1laszt\u00e1sa el\u0151tt \u2013 a d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gi Grisac v\u00e1r\u00e1ban sz\u00fcletett.","protected":false},"author":2,"featured_media":18840,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-32550","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-ismeretterjesztes"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32550","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=32550"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32550\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":32570,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32550\/revisions\/32570"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media\/18840"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=32550"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=32550"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=32550"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}