{"id":32009,"date":"2025-05-07T20:52:43","date_gmt":"2025-05-07T18:52:43","guid":{"rendered":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/?p=32009"},"modified":"2025-05-18T16:34:51","modified_gmt":"2025-05-18T14:34:51","slug":"marton-aron-kilenced-hetedik-nap-2025-05-07-sixtus-kapolna","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/marton-aron-kilenced-hetedik-nap-2025-05-07-sixtus-kapolna\/","title":{"rendered":"M\u00e1rton \u00c1ron kilenced \u2013 Hetedik\u00a0 nap \u2013 2025.05.07. \u2013 Sixtus k\u00e1polna"},"content":{"rendered":"

Seg\u00edtsd \u00e9s vil\u00e1gos\u00edtsd meg, Isten\u00fcnk a b\u00edborosok gondolatait, hogy a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1sban a Mennyei Atya\"Michelangelo<\/a><\/p>\n

akarat\u00e1t keress\u00e9k, a Szentl\u00e9lek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sait felfogj\u00e1k, az \u00dar J\u00e9zus szeretet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edts\u00e9k \u00e9s a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171zanya k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val meger\u0151s\u00f6djenek \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyre juttass\u00e1k Isten akarat\u00e1t.<\/p>\n

Imadkozzunk az Apostolok Cselekedetei 2, 46-47<\/strong> igeversei alapj\u00e1n.<\/p>\n

,,Egy sz\u00edvvel-l\u00e9lekkel mindennap \u00f6sszegy\u0171ltek a templomban. A kenyeret h\u00e1zakn\u00e1l t\u00f6rt\u00e9k meg, s \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s egyszer\u0171 sz\u00edvvel vett\u00e9k magukhoz az \u00e9telt. Dics\u0151\u00edtett\u00e9k az Istent, \u00e9s az eg\u00e9sz n\u00e9p szerette \u0151ket. Az \u00dar pedig naponk\u00e9nt n\u00f6velte az \u00fcdv\u00f6z\u00fcltek sz\u00e1m\u00e1t ugyanott.<\/em>\u201d<\/p>\n

A Sixtus-k\u00e1polna mennyezeti fresk\u00f3inak bemutat\u00e1sa \u2013 <\/em><\/strong>Szerz\u0151: Tarj\u00e1n M. Tam\u00e1s\"A<\/a><\/p>\n

\u201eHa az emberek tudn\u00e1k azt, milyen kem\u00e9nyen kell dolgoznom a kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gom\u00e9rt, akkor nem l\u00e1tn\u00e1nak bennem semmif\u00e9le csod\u00e1t.<\/em>\u201d \u2013 Michelangelo Buonarroti<\/p>\n

1512. november 1-j\u00e9n, mindenszentek \u00fcnnep\u00e9n mutatt\u00e1k be el\u0151sz\u00f6r a laikus k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek a Sixtus-k\u00e1polna mennyezeti fresk\u00f3it, melyeket a h\u00edres firenzei m\u0171v\u00e9sz, Michelangelo k\u00e9sz\u00edtett, II. Gyula p\u00e1pa megrendel\u00e9s\u00e9re. A mintegy 460 n\u00e9gyzetm\u00e9teres falfel\u00fcleten l\u00e1that\u00f3 bibliai jelenetek, pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k, szibill\u00e1k \u00e9s m\u00e1s alakok ezen a napon k\u00e1pr\u00e1ztatt\u00e1k el el\u0151sz\u00f6r a k\u00e1polna l\u00e1togat\u00f3it, a kegyhely pedig \u2013 Az utols\u00f3 \u00edt\u00e9let c\u00edm\u0171 mestermunk\u00e1val kieg\u00e9sz\u00fclve \u2013 Michelangelo zsenialit\u00e1sa nyom\u00e1n hamarosan a vil\u00e1g egyik legh\u00edresebb emberi alkot\u00e1sa lett.<\/p>\n

A Sixtus-k\u00e1polna t\u00f6rt\u00e9nete a szent hely n\u00e9vad\u00f3j\u00e1nak, IV. Sixtusnak a pontifik\u00e1tus\u00e1ig ny\u00falik vissza, aki 1473 \u00e9s 1481 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 Giovanni de Dolci vagy Baccio Pontelli tervei nyom\u00e1n \u2013 emeltette az akkor m\u00e9g v\u00e9delmi funkci\u00f3val is b\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00fcletet. Miut\u00e1n az egyh\u00e1zf\u0151 h\u00e1zi k\u00e1poln\u00e1ja \u2013 mely k\u00e9s\u0151bb a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1snak, azaz a konkl\u00e1v\u00e9nak is otthont adott \u2013 Michelangelo nyom\u00e1n lett vil\u00e1gh\u00edr\u0171, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arr\u00f3l, hogy a Sixtus-k\u00e1polna p\u00e1ratlan sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9n m\u00e1r a 15. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben is olyan zseni\u00e1lis m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1lkodtak, mint p\u00e9ld\u00e1ul Botticelli, Perugino vagy Signorelli. E kiv\u00e1l\u00f3 mesterek falfestm\u00e9nyei t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt J\u00e9zus \u00e9s M\u00f3zes \u00e9let\u00e9nek h\u00edres jelenteit \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, a hatalmas mennyezetet pedig \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u2013 a kor divatja nyom\u00e1n eredetileg a csillagos \u00e9gbolt k\u00e9pe t\u00f6lt\u00f6tte be.\"A<\/a><\/p>\n

Mintegy k\u00e9t \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb II. Gyula, a renesz\u00e1nsz kor\u00e1nak egyik legjelent\u0151sebb p\u00e1p\u00e1ja \u2013 aki fegyverrel pr\u00f3b\u00e1lta meg kiterjeszteni az Egyh\u00e1zi \u00c1llam it\u00e1liai hatalm\u00e1t \u2013, \u00fagy \u00e9rezte, az \u201eegyszer\u0171\u201d mennyezet nem t\u00f6lti be azt az ikonogr\u00e1fiai \u2013 \u00e9s persze reprezent\u00e1ci\u00f3s \u2013 szerepet, amire az egyh\u00e1zf\u0151i k\u00e1polna hivatott, ez\u00e9rt 1508-ban megb\u00edzta Michelangel\u00f3t a ma l\u00e1that\u00f3 fresk\u00f3k elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A neves firenzei m\u0171v\u00e9sz \u00e9s II. Gyula kapcsolata ugyanakkor az 1508 m\u00e1jus\u00e1ban megk\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9s idej\u00e9n kor\u00e1ntsem volt felh\u0151tlen; ennek oka a mester el\u0151z\u0151 megb\u00edzat\u00e1s\u00e1ban rejlett.<\/p>\n

A fiatal \u2013 1475-\u00f6s sz\u00fclet\u00e9s\u0171 \u2013 Michelangelo, aki a Piet\u00e0, majd D\u00e1vid szobr\u00e1nak megalkot\u00e1sa ut\u00e1n egyszeriben It\u00e1lia egyik legh\u00edresebb szobr\u00e1sza lett, el\u0151sz\u00f6r 1505-ben \u00e9rkezett R\u00f3m\u00e1ba, hogy elk\u00e9sz\u00edtse II. Gyula p\u00e1pa monument\u00e1lis s\u00edreml\u00e9k\u00e9t. Az egyh\u00e1zf\u0151, b\u00e1r h\u00f3d\u00edt\u00f3i amb\u00edci\u00f3i mellett reprezent\u00e1ci\u00f3ja tekintet\u00e9ben is fel\u00fcl akarta m\u00falni el\u0151deit, nagy terveihez m\u00e1r nem rendelkezett megfelel\u0151 anyagi forr\u00e1sokkal, a kifizetetlen Michelangelo ez\u00e9rt a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben t\u00e1vozott R\u00f3m\u00e1b\u00f3l. A p\u00e1pa csak 1508-ban tudta visszacs\u00e1b\u00edtani a m\u0171v\u00e9szt az \u00d6r\u00f6k V\u00e1rosba, ekkor azonban m\u00e1r m\u00e1s feladattal, a Sixtus-k\u00e1polna mennyezet\u00e9nek kifest\u00e9s\u00e9vel b\u00edzta meg \u0151t; a mester hi\u00e1ba tiltakozott az egyh\u00e1zf\u0151 terve ellen \u2013 mondv\u00e1n, \u0151 nem fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, hanem szobr\u00e1sz \u2013, II. Gyula nem t\u0171rt el semmif\u00e9le kifog\u00e1st, \u00edgy 1508 augusztus\u00e1ban Michelangelo k\u00e9nyszeredetten munk\u00e1hoz l\u00e1tott. Mivel nem volt biztos saj\u00e1t tud\u00e1s\u00e1ban, a m\u0171v\u00e9sz kezdetben firenzei fest\u0151kkel egy\u00fctt dolgozott, \u2013 t\u00fals\u00e1gosan \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u2013 seg\u00e9djei nagy r\u00e9sz\u00e9t azonban hamarosan szinte mind egy sz\u00e1lig elzavarta; Michelangelo v\u00e9g\u00fcl egyed\u00fcl val\u00f3s\u00edtotta meg elk\u00e9pzel\u00e9seit, \u00e9s \u00f6sszesen n\u00e9gy \u00e9vnyi munk\u00e1t fektetett a Sixtus-k\u00e1polna mennyezet\u00e9be. A p\u00e1pai kegyhely k\u00e9s\u0151bb vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt fresk\u00f3i 1512 okt\u00f3ber\u00e9ben k\u00e9sz\u00fcltek el, \u00e9s mindenszentek \u00fcnnep\u00e9n ker\u00fcltek el\u0151sz\u00f6r nyilv\u00e1nos bemutat\u00e1sra.<\/p>\n

Michelangelo a mintegy 460 n\u00e9gyzetm\u00e9teres falfel\u00fcleten az eur\u00f3pai fest\u00e9szet egyik leggrandi\u00f3zusabb remekm\u0171v\u00e9t teremtette meg, mely mesterien \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg az alkot\u00e1s pillanat\u00e1t, a vall\u00e1sos lelk\u00fclet \u00e9s a renesz\u00e1nsz \u00e9let\u00e9rz\u00e9s \u00f6sszetal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t. A Sixtus-k\u00e1polna mennyezet\u00e9nek centrum\u00e1ban 9 bibliai t\u00e9m\u00e1j\u00fa tabl\u00f3 t\u00e1rult az els\u0151 l\u00e1togat\u00f3k szeme el\u00e9 \u2013 ezek k\u00f6z\u00fcl az \u00c1d\u00e1m teremt\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fresk\u00f3 tal\u00e1n a legh\u00edresebb \u2013, a jelenetek pedig Michelangelo ecsetvon\u00e1sai nyom\u00e1n soha nem l\u00e1tott \u00e9rzelmi gazdags\u00e1got t\u00fckr\u00f6ztek; ezeket vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl J\u00e9zus Krisztus \u0151seinek, az \u00f3kor legjelent\u0151sebb pr\u00f3f\u00e9t\u00e1inak, valamint a pog\u00e1ny mondavil\u00e1g \u2013 j\u00f6vend\u0151mond\u00f3 \u2013 szibill\u00e1inak elevennek hat\u00f3 alakjai, melyek szinte sz\u00f3l\u00e1sra emelkedtek a szeml\u00e9l\u0151d\u0151k feje felett. Ezen alkot\u00e1sok mellett a l\u00e1togat\u00f3k a mennyezet sarkait d\u00edsz\u00edt\u0151 4 Szent\u00edr\u00e1sb\u00f3l vett jelenetet is megcsod\u00e1lhatt\u00e1k, az alaposabb megfigyel\u0151k pedig a t\u00edzparancsolat t\u00f6rv\u00e9nyeit felid\u00e9z\u0151 medalionokban, \u00e9s a nagyobb tabl\u00f3kat \u201etart\u00f3\u201d ignudik \u2013 fi\u00faalakok \u2013 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ban is gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhettek.\"A<\/a><\/p>\n

A Sixtus-k\u00e1poln\u00e1t d\u00edsz\u00edt\u0151 csod\u00e1latos alkot\u00e1sokat ugyanakkor ez a k\u00e9pzeletbeli utaz\u00e1s, de a mester rejtett \u00fczeneteir\u0151l, fest\u00e9szeti technik\u00e1j\u00e1r\u00f3l, improvizat\u00edv megold\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1rnyi irodalom sem k\u00e9pes m\u00e9lt\u00f3k\u00e9ppen szavakba \u00f6nteni; ahhoz a Michelangelo alkot\u00f3i energi\u00e1j\u00e1t\u00f3l eleven k\u00e9peket l\u00e1tni kell, de az emberi elme val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00fagy sem k\u00e9pes eg\u00e9sz\u00e9ben felfogni ezt a hatalmas m\u0171alkot\u00e1st. A Sixtus-k\u00e1polna mennyezete, mely sok szempontb\u00f3l mag\u00e1ban egyes\u00edti a t\u00f6rt\u00e9nelem let\u0171nt korait, a pog\u00e1ny hagyom\u00e1nyokat, a kereszt\u00e9ny m\u00faltat \u00e9s az akkori renesz\u00e1nsz jelent, olyan szint\u00e9zist adott, amit egyed\u00fcl Michelangelo tudott k\u00e9s\u0151bb kieg\u00e9sz\u00edteni, mikor 1535-ben visszat\u00e9rt R\u00f3m\u00e1ba, \u00e9s \u2013 ugyanezen a kegyhelyen \u2013 megfestette Az utols\u00f3 \u00edt\u00e9let jelenet\u00e9t.<\/em><\/strong><\/p>\n

Forr\u00e1s, le\u00edr\u00e1s<\/em><\/strong>: Rubicon online<\/em><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Seg\u00edtsd \u00e9s vil\u00e1gos\u00edtsd meg, Isten\u00fcnk a b\u00edborosok gondolatait, hogy a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1sban a Mennyei Atya","protected":false},"author":2,"featured_media":32015,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-32009","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-publicisztika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32009","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=32009"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32009\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":32020,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32009\/revisions\/32020"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media\/32015"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=32009"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=32009"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=32009"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}