{"id":31979,"date":"2025-05-06T09:55:52","date_gmt":"2025-05-06T07:55:52","guid":{"rendered":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/?p=31979"},"modified":"2025-05-17T00:19:27","modified_gmt":"2025-05-16T22:19:27","slug":"marton-aron-kilenced-hatodik-nap-2025-05-06-szuz-maria-angyalainak-es-martirjainak-temploma","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/marton-aron-kilenced-hatodik-nap-2025-05-06-szuz-maria-angyalainak-es-martirjainak-temploma\/","title":{"rendered":"M\u00e1rton \u00c1ron kilenced \u2013 Hatodik\u00a0 nap \u2013 2025.05.06. \u2013 Sz\u0171z M\u00e1ria angyalok \u00e9s m\u00e1rt\u00edrok bazilik\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

Seg\u00edtsd \u00e9s vil\u00e1gos\u00edtsd meg, Isten\u00fcnk a b\u00edborosok gondolatait, hogy a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1sban a Mennyei Atya
\n\"J\u00e9zus<\/a><\/p>\n

akarat\u00e1t keress\u00e9k, a Szentl\u00e9lek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sait felfogj\u00e1k, az \u00dar J\u00e9zus szeretet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edts\u00e9k \u00e9s a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171zanya k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val meger\u0151s\u00f6djenek \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyre juttass\u00e1k Isten akarat\u00e1t.\"Olt\u00e1riszekr\u00e9ny<\/a><\/p>\n

Im\u00e1dkozzunk szabadon J\u00e1nos <\/strong>evang\u00e9lium\u00e1b\u00f3l a 21, 15-17<\/strong> igeversek alapj\u00e1n:<\/p>\n

Miut\u00e1n ettek, J\u00e9zus megk\u00e9rdezte Simon P\u00e9tert\u0151l: \u201eSimon, J\u00e1nos fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?\u201d \u201eIgen, Uram \u2013 felelte \u2013, tudod, hogy szeretlek.\u201d <\/em>Erre \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1: \u201eLegeltesd b\u00e1r\u00e1nyaimat!\u201d <\/em><\/p>\n

Azt\u00e1n m\u00e1sodszor is megk\u00e9rdezte t\u0151le: \u201eSimon, J\u00e1nos fia, szeretsz engem?\u201d \u201eIgen, Uram \u2013 v\u00e1laszolta \u2013, tudod, hogy szeretlek.\u201d <\/em>Erre azt mondta neki: \u201eLegeltesd juhaimat!\u201d <\/em><\/p>\n

Majd harmadszor is megk\u00e9rdezte t\u0151le: \u201eSimon, J\u00e1nos fia, szeretsz?\u201d P\u00e9ter elszomorodott, hogy harmadszor is megk\u00e9rdezte: \u201eSzeretsz engem?\u201d<\/em><\/p>\n

S \u00edgy v\u00e1laszolt: \u201eUram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.\u201d <\/em>J\u00e9zus ism\u00e9t azt mondta: \u201eLegeltesd juhaimat!\u201d<\/em>\"\"<\/a>Lelki zar\u00e1ndoklatunkat folytassuk a r\u00f3mai Santa Maria degli Angeli e dei Martiri bazilik\u00e1ban<\/p>\n

A R\u00f3ma t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpontja e bazilika, mely vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi helysz\u00edn r\u00e9sze, it\u00e1liai nemzeti eml\u00e9k.<\/p>\n

\u00c9p\u00edt\u00e9se 1562-ben, barokk st\u00edlusban, Michelangelo Buonarroti \u00e9s Luigi Vanvitelli tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt R\u00f3ma belv\u00e1ros\u00e1ban. Hossz\u00fas\u00e1ga 128 m, sz\u00e9less\u00e9ge 105 m.
\nA Santa Maria degli Angeli e dei Martiri (magyarul: \u201eAz angyalok \u00e9s m\u00e1rt\u00edrok Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1j\u00e1nak temploma<\/em>\u201d, latinul: Beatissimae Virgini et omnium Angelorum et Martyrum). Diocletianus term\u00e1in bel\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3, a frigidariumban.\"XI.<\/a><\/p>\n

A bazilik\u00e1t az ismert \u00e9s ismeretlen kereszt\u00e9ny m\u00e1rt\u00edroknak szentelt\u00e9k. A templom ugyanakkor IV. Piusz p\u00e1pa szem\u00e9lyes eml\u00e9km\u0171ve, s\u00edrja a templom apszis\u00e1ban van.<\/p>\n

Diocletianus term\u00e1i megmaradtak a kereszt\u00e9nys\u00e9g elterjed\u00e9se ut\u00e1n is, \u00e9s romjaikban is uralt\u00e1k R\u00f3ma egyik dombj\u00e1t. Michelangelo Buonarroti 1563 \u00e9s 1564 k\u00f6z\u00f6tt dolgozott azon, hogy \u00e1talak\u00edtsa a f\u00fcrd\u0151 egyik hatalmas \u00e9p\u00fclet\u00e9t, a frigidariumot templom c\u00e9lj\u00e1ra. A j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb, 1749-ben Luigi Vanvitelli \u00e1ltal vezetett \u00e1talak\u00edt\u00e1sok alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatt\u00e1k a Michelangelo \u00e1ltal tervezett rendszert, a f\u0151haj\u00f3 \u00e9s a kereszthaj\u00f3 szerepet cser\u00e9ltek.<\/p>\n

A Santa Maria degli Angeli-ben Michelangelo\u00a0 az \u00f3kori \u00e9p\u00fcleten c\u00e9lszer\u0171 \u00e1talak\u00edt\u00e1okat v\u00e9gzett. Nincs val\u00f3di homlokzat, az egyszer\u0171 bej\u00e1rat az eredeti f\u00fcrd\u0151 boltozatos apszis\u00e1ba ny\u00edlik. A terv a g\u00f6r\u00f6g keresztb\u0151l lett tov\u00e1bbfejlesztve, a mai kereszthaj\u00f3 domin\u00e1l a sz\u00f6gletes k\u00e1poln\u00e1ival mindk\u00e9t v\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n

A kereszthaj\u00f3 a r\u00f3mai oszlopokkal<\/em><\/p>\n

Az el\u0151csarnokban k\u00e9t k\u00e1polna van. Ez egy m\u00e1sodik el\u0151csarnokhoz vezet, ami a kereszthaj\u00f3 m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n van, itt Szent K\u00f6lni Bruno \u00e9letnagys\u00e1gn\u00e1l nagyobb szobra tal\u00e1lhat\u00f3 (Jean Antoine Houdon alkot\u00e1sa (1766)). A nagy boltozatos kereszthaj\u00f3 90,8 m hossz\u00fa, \u00e9s 28 m magas (padl\u00f3zat\u00e1t Michelangelo megemelte, hogy egy szintben legyen a Seicento utcai szintj\u00e9vel). A padl\u00f3 megemel\u00e9se csonk\u00edtotta a v\u00f6r\u00f6sgr\u00e1nitb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt r\u00f3mai oszlopokat, amik tagolj\u00e1k a kereszthaj\u00f3t \u00e9s az azt szeg\u00e9lyez\u0151 teret. Michelangelo a kereszthaj\u00f3t 27 m sz\u00e9lesre k\u00e9sz\u00edtette, ezzel hatalmas, kocka alak\u00fa terek j\u00f6ttek l\u00e9tre a kereszthaj\u00f3 v\u00e9gein.\"A<\/a><\/p>\n

2006-ban k\u00e9sz\u00edtette a lengyel sz\u00fclet\u00e9s\u0171 szobr\u00e1sz, Igor Mitoraj az \u00faj bronzajt\u00f3kat \u00e9s Keresztel\u0151 J\u00e1nos szobr\u00e1t.\"Keresztel\u0151<\/a><\/p>\n

A Santa Maria degli Angeli volt a hivatalos neve, mint \u00e1llami templom az Olasz Kir\u00e1lys\u00e1g idej\u00e9n (1870-1946).<\/p>\n

R\u00f3ma m\u00e1sodik legnagyobb temploma, pl\u00e9b\u00e1niatemplom, st\u00e1ci\u00f3s templom, 1565-\u00f3ta b\u00edborosi c\u00edmtemplom, 1920-\u00f3ta kisebb bazilika. 1879-t\u00f4l 1891-ig Haynald Lajos b\u00edboros, kalocsai \u00e9rsek c\u00edmtemploma volt. Az Olasz Kir\u00e1lys\u00e1g idej\u00e9n az \u00e1llam hivatalos temploma.<\/p>\n

A d\u00e9lk\u00f6r l\u00e9trehoz\u00e1sa<\/p>\n

Bianchini d\u00e9lk\u00f6r\u00e9nek rajza a Santa Maria degli Angeli e dei Martiri templomban, az \u00e1ltala \u00edrt De Calendario…-ban. (1703). A jobbr\u00f3l j\u00f6v\u0151 sugarak a Napb\u00f3l \u00e9rkeznek, balr\u00f3l a Sarkcsillag f\u00e9nye l\u00e1that\u00f3<\/p>\n

A nap k\u00e9pe a vonal el\u0151tt 11:54-kor, okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n \u00edgy l\u00e1that\u00f3
\nA 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n XI. Kelemen p\u00e1pa megb\u00edzta Francesco Bianchini csillag\u00e1szt (aki egyben matematikus, r\u00e9g\u00e9sz, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s filoz\u00f3fus is volt), hogy k\u00e9sz\u00edtsen egy meridi\u00e1nvonalat (=d\u00e9lk\u00f6r) a bazilik\u00e1ban. A d\u00e9lk\u00f6r egyfajta nap\u00f3r\u00e1nak felel meg. A munka 1702-ben elk\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s h\u00e1rom c\u00e9lt szolg\u00e1lt: a p\u00e1pa szerette volna ellen\u0151rizni a Gergely-napt\u00e1r pontoss\u00e1g\u00e1t, sz\u00fcks\u00e9ges volt egy eszk\u00f6z, amivel a h\u00fasv\u00e9t id\u0151pontj\u00e1t meg lehet hat\u00e1rozni, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban, hogy R\u00f3m\u00e1nak is legyen egy olyan fontos d\u00e9lk\u00f6re, mint a Giovanni Domenico Cassini \u00e1ltal Bologn\u00e1ban, a San Petronio katedr\u00e1lisban akkoriban elk\u00e9sz\u00fclt d\u00e9lk\u00f6r.\"F\u0151olt\u00e1r.<\/a><\/p>\n

A templom kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak t\u00f6bb oka volt: (1) Mint m\u00e1s f\u00fcrd\u0151k R\u00f3m\u00e1ban, ez is d\u00e9li t\u00e1jol\u00e1s\u00fa volt, vagyis zavartalanul kapta d\u00e9li ir\u00e1nyb\u00f3l a napf\u00e9nyt, (2) a falak magass\u00e1ga elegend\u0151en nagy volt, \u00edgy a nap halad\u00e1s\u00e1t kell\u0151en pontosan k\u00f6vetni lehetett eg\u00e9sz \u00e9vben, (3) a r\u00e9gi falak m\u00e1r meg\u00e1llapodtak, nem kellett elmozdul\u00e1st\u00f3l tartani, (4) mivel a f\u00fcrd\u0151 kor\u00e1bban Diocletianus\u00e9 volt, ez szimbolikus gy\u0151zelmet jelentett a kereszt\u00e9ny napt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra a kor\u00e1bban haszn\u00e1lt pog\u00e1ny napt\u00e1r felett.<\/p>\n

Bianchini nap\u00f3r\u00e1ja a R\u00f3m\u00e1n \u00e1thalad\u00f3 d\u00e9lk\u00f6r\u00f6n fekszik, \u00edgy f\u00f6ldrajzi hossz\u00fas\u00e1ga 12\u00b0 30′ E. A nap k\u00e9pe egy kis lyukon kereszt\u00fcl \u00e9rkezik, ami a falban van. A k\u00e9p helyzete az \u00e9v sor\u00e1n az id\u0151egyenletnek megfelel\u0151en v\u00e1ltozik: a d\u00e9l id\u0151pontja helyi id\u0151 szerint 11:54-kor van okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n \u00e9s 12:24-kor febru\u00e1rban. A ny\u00e1ri napfordul\u00f3 idej\u00e9n a nap az \u00e9gbolton a legmagasabban helyezkedik el, \u00edgy a k\u00e9pe a legk\u00f6zelebb van a falhoz. A t\u00e9li napfordul\u00f3 idej\u00e9n l\u00e1that\u00f3 a legt\u00e1volabb a falt\u00f3l. A tavaszi \u00e9s \u0151szi nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9g idej\u00e9n e k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 helyzet k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3. Min\u00e9l hosszabb a d\u00e9lk\u00f6r, ann\u00e1l pontosabban lehet leolvasni. Ez a d\u00e9lk\u00f6r 45 m\u00e9ter hossz\u00fa, bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s s\u00e1rga-feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1ny alapzata van.<\/p>\n

A nap delel\u00e9s\u00e9nek megfigyel\u00e9s\u00e9n k\u00edv\u00fcl Bianchini tov\u00e1bbi lyukakat k\u00e9pezett ki egyes csillagok mozg\u00e1s\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9re. Az ablakok els\u00f6t\u00e9t\u00edt\u00e9se ut\u00e1n t\u00e1vcs\u0151vel m\u00e9rhet\u0151 volt a Sarkcsillag, az Arcturus \u00e9s a Sz\u00edriusz rektaszcenzi\u00f3ja (\u00e9gi hossz\u00fas\u00e1gi koordin\u00e1ta) \u00e9s deklin\u00e1ci\u00f3ja (\u00e9gi sz\u00e9less\u00e9gi koordin\u00e1ta).<\/p>\n

A d\u00e9lk\u00f6rt 2002-ben helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak 300.-ik \u00e9vfordul\u00f3ja tisztelet\u00e9re, \u00e9s az\u00f3ta is haszn\u00e1latban van.\"\"<\/a><\/p>\n

A templomot Diocletianus cs\u00e1sz\u00e1r f\u00fcrd\u0151j\u00e9nek k\u00f6zponti \u00e9p\u00fcletr\u00e9sz\u00e9b\u0151l alak\u00edtott\u00e1k ki. A f\u00fcrd\u0151 298 \u00e9s 306 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, a legnagyobb k\u00f6zf\u00fcrd\u0151 volt R\u00f3m\u00e1ban. 136 000 m\u00b2 alapter\u00fcleten kb. 3200 f\u00fcrd\u00f4z\u00f4 fogad\u00e1s\u00e1ra volt alkalmas. Az Aqua Marcia t\u00e1pl\u00e1lta. 537-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amikor is a v\u00e1rost ostroml\u00f3 keleti g\u00f3tok elv\u00e1gt\u00e1k a v\u00edzvezet\u00e9k\u00e9t. A f\u00fcrd\u0151t ker\u00edt\u0151 falnak \u00e9szaknyugati oldal\u00e1n m\u00e1r az V. sz\u00e1zadban \u00e1llt egy b\u00edborosi c\u00edmtemplom (a S. Ciriaco in Thermis), de ez a XV. sz. v\u00e9g\u00e9re t\u00f6nkrement. Titul\u00e1ris b\u00edborosa 1440-t\u0151l 1465-ig Sz\u00e9chy D\u00e9nes esztergomi \u00e9rsek volt.<\/p>\n

A hatalmas ter\u00fclet\u0171 f\u00fcrd\u0151 romjait sz\u00e1zadokon \u00e1t bontogatt\u00e1k, hogy \u00e9p\u00edt\u0151anyagot nyerjenek bel\u0151le. A p\u00e1pai korm\u00e1nyzat gabona- \u00e9s olajrakt\u00e1r\u00e1t is itt helyezt\u00e9k el. A XVI. sz. derek\u00e1n egy Antonio Del Duca nev\u0171 szic\u00edliai pap sokat f\u00e1radozott, hogy a romos \u00e9p\u00fcletet Sz\u0171z M\u00e1ria \u00e9s az angyalok tisztelet\u00e9re templomm\u00e1 alak\u00edts\u00e1k. IV. Pius 1561-ben a telket a kartauziaknak adta, \u00e9s megb\u00edzta Michelangelo Buonarrotit az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9ssel (1563\u20131566). A m\u0171v\u00e9sz a f\u00fcrd\u0151 hideg viz\u0171 r\u00e9szleg\u00e9b\u0151l (frigidarium) k\u00e9pezte ki a templomot. F\u0151bej\u00e1rata d\u00e9lkeletr\u0151l ny\u00edlt, f\u0151olt\u00e1ra \u00e9szaknyugat fel\u0151l \u00e1llt. Ek\u00f6zben mellette kolostor is \u00e9p\u00fclt a szerzetesek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

1600-ban a ker\u00edt\u0151fal k\u00e9t, hatalmas, 22 m \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 rondell\u00e1j\u00e1nak egyik\u00e9b\u0151l kialak\u00edtott\u00e1k a San Bernardo alle Terme templomot, egy m\u00e1sik helyis\u00e9g\u00e9b\u0151l 1754-ben a Sant\u2019Isidoro alle Terme k\u00e1poln\u00e1t, amelynek ma m\u00e1r csak homlokzata \u00e1ll a Via Parigin.<\/p>\n

1750-ben Luigi Vanvitelli megv\u00e1ltoztatta a templom t\u00e1jol\u00e1s\u00e1t, a hajdani \u00fasz\u00f3medence (natatio) hely\u00e9n \u00faj szent\u00e9lyt \u00e9p\u00edtett, \u00e9s az addigi hosszhaj\u00f3t tette kereszthaj\u00f3v\u00e1. D\u00e9lkeleten barokk homlokzatot k\u00e9sz\u00edtve a bej\u00e1ratot ide helyezte \u00e1t. Ez\u00e1ltal a hosszhaj\u00f3 gyakorlatilag megsz\u0171nt, a kereszthaj\u00f3 pedig a szent\u00e9lyhez viszony\u00edtva ar\u00e1nytalanul sz\u00e9less\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n

1873-ban a kartauziaknak el kellett hagyniuk az \u00e1llamos\u00edtott kolostort, amelynek egyes r\u00e9szeiben k\u00e9s\u0151bb m\u00fazeumot, panoptikumot \u00e9s planet\u00e1riumot l\u00e9tes\u00edtettek.<\/p>\n

A g\u00f6r\u00f6g kereszt alaprajz\u00fa, 108 m hossz\u00fa templom homlokzata vakolatlan t\u00e9gla. (A Vanvitelli-f\u00e9le barokk homlokzatot elbontott\u00e1k.) A homor\u00fa bej\u00e1rati r\u00e9sz a meleg viz\u0171 f\u00fcrd\u0151 (a calidarium) maradv\u00e1nya. K\u00e9t kapuja kupol\u00e1s el\u0151csarnokba (a volt langyos viz\u0171 f\u00fcrd\u0151be, a tepidariumba) vezet.<\/p>\n

A tov\u00e1bb vezet\u0151 \u00e1tj\u00e1r\u00f3 el\u0151tt jobbr\u00f3l a kartauzi rend alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Szt. Brun\u00f3nak m\u00e1rv\u00e1nyszobra (J. A. Houdon, 1768, 5. \u00e1bra). Err\u0151l mondta XIV. Kelemen, hogy besz\u00e9lne, ha a rendi szab\u00e1lyzat nem tiltan\u00e1. A cs\u00f6kev\u00e9nyes hosszhaj\u00f3nak megfelel\u0151, k\u00f6vetkez\u0151 boltszakasz k\u00e9t oldal\u00e1n is egy-egy k\u00e1polna.<\/p>\n

A kereszthaj\u00f3 (a volt frigidarium) 91 m hossz\u00fa, 27 m sz\u00e9les \u00e9s 28 m magas (6. \u00e1bra). Falain, valamint a szent\u00e9ly fal\u00e1n 12, nagym\u00e9ret\u0171 olt\u00e1rk\u00e9p l\u00e1that\u00f3. Ezek a Szt. P\u00e9ter-bazilik\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak, ahol e k\u00e9peket \u2013 a gyertyaf\u00fcstt\u0151l val\u00f3 elszennyez\u0151d\u00e9s\u00fck miatt \u2013 k\u00f6nnyebben tiszt\u00edthat\u00f3 mozaikm\u00e1solatokra cser\u00e9lt\u00e9k ki.<\/p>\n

A n\u00e9gyezetben nyolc hatalmas, 14,5 m magas egyiptomi v\u00f6r\u00f6sgr\u00e1nit oszlop tartja a keresztboltozatot. (Val\u00f3j\u00e1ban 17 m\u00e9teresek, de a padozat megemel\u00e9se miatt magass\u00e1guk cs\u00f6kkent.) A t\u00f6bbi nyolc, hasonl\u00f3 oszlop t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l, m\u0171k\u0151bor\u00edt\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fclt. (\u00c9szlelhetj\u00fck, hogy a gr\u00e1nitoszlopok h\u0171v\u00f6sebb tapintat\u00faak.)<\/p>\n

A jobb kereszthaj\u00f3 padozat\u00e1ba a 12\u00ba 30\u2019 f\u00f6ldrajzi hossz\u00fas\u00e1g\u00fa d\u00e9lk\u00f6rnek megfelel\u0151en egy 45 m hossz\u00fa bronzszalagot illesztettek, rajta az \u00e9v napjainak megfelel\u0151 fokbeoszt\u00e1s. Mellette m\u00e1rv\u00e1nyintarzi\u00e1b\u00f3l az \u00e1llat\u00f6vi jegyek. Ez a csillag\u00e1szati eszk\u00f6z (meridi\u00e1n) egyfajta nap\u00f3rak\u00e9nt szolg\u00e1l. Mutat\u00f3ja a napsug\u00e1r, amely az oldalfalon, XI. Kelemen p\u00e1pa c\u00edmere alatt, 20,3 m magass\u00e1gban f\u00fart, 3 cm \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 lyukon \u00e1t jut be. Kerekded f\u00e9nyfoltja d\u00e9lben mer\u0151legesen \u00e1thalad a szalagon, a d\u00e1tumt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyen. A ny\u00e1ri napfordul\u00f3n\u00e1l (j\u00fan. 21.) van legk\u00f6zelebb a falhoz, a t\u00e9lin\u00e9l (dec. 21.), amikor a nap alacsonyan j\u00e1r, a legt\u00e1volabbra esik att\u00f3l. Az 1702-ben k\u00e9sz\u00fclt eszk\u00f6zt a p\u00e1pa Francesco Bianchini csillag\u00e1sszal terveztette. A r\u00f3mai d\u00e9l id\u0151pontj\u00e1t r\u00e9gebben ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg. A delet 1847 \u00f3ta \u00e1gy\u00fal\u00f6v\u00e9s jelzi, egykor az Angyalv\u00e1rb\u00f3l, 1904-\u00f3ta a Gianicolo-dombr\u00f3l. A jobb kereszthaj\u00f3 v\u00e9g\u00e9n l\u00e9v\u0151 k\u00e1poln\u00e1t a kartauzi-rendbeli Albergati Boldog Mikl\u00f3s bolognai b\u00edboros \u00e9rseknek (\u20201443) szentelt\u00e9k. A viszonylag keskeny szent\u00e9ly el\u0151tt k\u00e9toldalt egy-egy k\u00e1polna ny\u00edlik. A bal oldalinak fal\u00e1n balr\u00f3l olajfestm\u00e9ny G. Mazzonit\u00f3l, amelyen a XVI. sz\u00e1zadban \u00e9lt neves szem\u00e9lyis\u00e9gek l\u00e1that\u00f3k (pl. IV. Pius, A. Del Duca, V. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r, Vittoria Colonna).<\/p>\n

A templom f\u0151olt\u00e1r\u00e1n, a Del Duca \u00e1ltal Velenc\u00e9b\u0151l hozott kis olt\u00e1rk\u00e9pen a Madonna, h\u00e9t angyallal (1543). H\u00e1tul, az apszis bal oldal\u00e1n IV. Pius p\u00e1pa (\u20201565) s\u00edreml\u00e9ke (A. Cioli).<\/p>\n

A bal kereszthaj\u00f3 v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 a Szt. Bruno-k\u00e1polna. Ebben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel 2000-ben R\u00f3ma legnagyobb orgon\u00e1j\u00e1t (4 manu\u00e1l, 77 regiszter, 5400 s\u00edp).\"R\u00f3ma<\/a><\/p>\n

A templomt\u00f3l balra az egykori p\u00e1pai gabona- \u00e9s olajrakt\u00e1r \u00e9p\u00fclete. Jobbra, a volt kartauzi kolostorban a R\u00f3mai Nemzeti M\u00fazeum (Museo Nazionale Romano) egyik r\u00e9szleg\u00e9t helyezt\u00e9k el (antik feliratok, latin \u0151st\u00f6rt\u00e9neti anyag). A kolostor kis \u00e9s nagy kereng\u0151je, h\u00e9t remeteh\u00e1zzal egy\u00fctt fennmaradt.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Wikip\u00e9dia, Dr Krutsay Mikl\u00f3s \u2013 A Santa Maria degli Angeli<\/em><\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Seg\u00edtsd \u00e9s vil\u00e1gos\u00edtsd meg, Isten\u00fcnk a b\u00edborosok gondolatait, hogy a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1sban a Mennyei Atya","protected":false},"author":2,"featured_media":31980,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-31979","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-publicisztika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31979","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=31979"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31979\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":32008,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31979\/revisions\/32008"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media\/31980"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=31979"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=31979"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=31979"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}