{"id":31936,"date":"2025-05-05T13:43:15","date_gmt":"2025-05-05T11:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/?p=31936"},"modified":"2025-05-08T23:42:09","modified_gmt":"2025-05-08T21:42:09","slug":"marton-aron-kilenced-otodik-nap-2025-05-05-santa-maria-maggiore-bazilika","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/marton-aron-kilenced-otodik-nap-2025-05-05-santa-maria-maggiore-bazilika\/","title":{"rendered":"M\u00e1rton \u00c1ron kilenced \u2013 \u00d6t\u00f6dik\u00a0 nap \u2013 2025.05.05. \u2013 Santa Maria Maggiore-bazilika"},"content":{"rendered":"

Seg\u00edtsd \u00e9s vil\u00e1gos\u00edtsd meg, Isten\u00fcnk a b\u00edborosok gondolatait, hogy a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1sban a Mennyei Atya \"Szents\u00e9gim\u00e1d\u00e1s<\/a><\/p>\n

akarat\u00e1t keress\u00e9k, a Szentl\u00e9lek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sait felfogj\u00e1k, az \u00dar J\u00e9zus szeretet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edts\u00e9k \u00e9s a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171zanya k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val meger\u0151s\u00f6djenek \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyre juttass\u00e1k Isten akarat\u00e1t.<\/p>\n

 <\/p>\n

Im\u00e1dkozzunk szabadon Szent P\u00e1l Korintusiaknak \u00edrt m\u00e1sodik level\u00e9b\u0151l a 2Kor 10, 17-18<\/strong> <\/em>alapj\u00e1n:<\/p>\n

De \u201eaki dicsekszik, az \u00darban dicsekedj\u00e9k.\u201d Nem az a megb\u00edzhat\u00f3, aki mag\u00e1t aj\u00e1nlja, hanem akit az \u00dar aj\u00e1nl.<\/em><\/p>\n

A Santa Maria Maggiore bazilika<\/em><\/strong> le\u00edr\u00e1sa<\/p>\n

A Basilica Papale di Santa Maria Maggiore (latinul: Basilica Sanctae Mariae Maioris), a Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1r\u00f3l elnevezett legnagyobb r\u00f3mai katolikus templom az olaszorsz\u00e1gi R\u00f3m\u00e1ban, a Vatik\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 p\u00e1pai nagybazilika (basilica maior).<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9nete<\/em><\/p>\n

A h\u00e9t p\u00e1pai bazilika egyike. Tulajdonk\u00e9ppen egyh\u00e1zpolitikai c\u00e9lb\u00f3l \u00e9p\u00edttette III. Szixtusz p\u00e1pa (432\u2013440) annak ellenpontoz\u00e1s\u00e1ra, hogy a konstantin\u00e1polyi p\u00e1tri\u00e1rka nem ismerte el M\u00e1ria, mint istenanya tisztelet\u00e9t.<\/p>\n

Els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t a IV. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u00e9p\u00edtette fel Lib\u00e9riusz p\u00e1pa egy J\u00e1nos nev\u0171 gazdag, \u00f6r\u00f6k\u00f6s n\u00e9lk\u00fcli patr\u00edcius \u00e9s a feles\u00e9g\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

R\u00e9gi nev\u00e9r\u0151l (Santa Maria ad Nives) a XIII. sz\u00e1zadban alakult ki az a legenda, amelyben a p\u00e1p\u00e1t \u00e1lm\u00e1ban felsz\u00f3l\u00edtotta a Madonna, hogy \u00e9p\u00edttessen templomot ott, ahol a k\u00f6vetkez\u0151 (augusztusi) nap reggel\u00e9n friss h\u00f3takar\u00f3t tal\u00e1l. M\u00e1snapra h\u00f3 fedte az Esquilinus-domb egy r\u00e9sz\u00e9t, \u00e9s a legenda szerint a p\u00e1pa abba rajzolta botj\u00e1val a leend\u0151 bazilika alaprajz\u00e1t. (A t\u00f6rt\u00e9net egyik v\u00e1ltozat\u00e1ban a h\u00f3folt eleve egy templom k\u00f6rvonalain bel\u00fcl rak\u00f3dott le.)<\/p>\n

Felszentel\u00e9s\u00e9nek napj\u00e1t, augusztus 5-\u00e9t az\u00f3ta is a Havas Boldogasszony napjak\u00e9nt \u00fcnneplik a katolikusok, \u00e9s e napon minden \u00e9vben feh\u00e9r szirmokat sz\u00f3rnak a templom tetej\u00e9r\u0151l. A sz\u00e1zadok sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, de belsej\u00e9nek j\u00f3 r\u00e9sze m\u00e9g \u0151rzi az V. sz\u00e1zadi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti form\u00e1kat.<\/p>\n

A XVIII. sz\u00e1zad p\u00e1pai v\u00e1rospolitik\u00e1ja nem t\u00e1volodott el a XVI. sz\u00e1zadi V. Szixtusz p\u00e1pa akarat\u00e1t\u00f3l, vagyis att\u00f3l, hogy R\u00f3ma ne csak a kereszt\u00e9nys\u00e9g szellemi k\u00f6zpontja legyen, hanem anyagi \u00e9rt\u00e9keivel is v\u00e1ljon a vil\u00e1g (hatalmi) centrum\u00e1v\u00e1. R\u00f3ma e sz\u00e1zadban gazdagodott. Nagy fejleszt\u00e9seket hajtottak v\u00e9gre, l\u00e1tv\u00e1nyos kultikus \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket fejeztek be. Egyebek k\u00f6zt a Later\u00e1ni Szent J\u00e1nos-bazilika is \u00faj homlokzatot kapott. A Sant Ignazio-templom el\u00e9 \u00faj teret terveztek, a San Giovanni dei Fiorentini, a Santa Maria dell’Orazione e della Morte templom \u00e9s a Santa Maria Maggiore bazilika ugyancsak \u00faj homlokzattal gazdagodott.<\/p>\n

Az \u00e9p\u00fclet<\/em>
\nAlaprajza eredetileg is \u2013 f\u00e9lk\u00f6r alak\u00fa szent\u00e9ly (apszis) el\u0151tti kereszthaj\u00f3val kialak\u00edtott \u2013 h\u00e1romhaj\u00f3s bazilik\u00e1lis elrendez\u00e9s\u0171, s \u00edgy m\u00e1r alaprajzi elrendez\u00e9s\u00e9vel az \u00f3kereszt\u00e9ny id\u0151k nagyter\u0171 templomainak eml\u00e9k\u00e9t id\u00e9zi (a r\u00e9gi Szt. P\u00e9ter-, valamint a falakon t\u00fali Szt. P\u00e1l bazilik\u00e1\u00e9t (S. Paolo fuori le mura). Ebb\u0151l az eredeti \u00e9p\u00fcletb\u0151l maradt fenn a d\u00fasan aranyozott kazett\u00e1s s\u00edkmennyezet\u0171 k\u00f6z\u00e9phaj\u00f3, a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u2013 j\u00f3n st\u00edlus\u00fa \u2013 feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1ny oszlopsora \u00e9s fr\u00edze. Tov\u00e1bb\u00e1 az ablakok alatt, a fr\u00edz felett \u00e9s a szent\u00e9ly diadal\u00edv\u00e9n (arcus triumphalis) l\u00e1that\u00f3, M\u00e1ria, illetve J\u00e9zus \u00e9let\u00e9nek jeleneteit \u00e1br\u00e1zol\u00f3 mozaikok sora is. A nemesen sz\u00e9p, 20-20 tagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 j\u00f3n oszlopsort a XVI. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n k\u00e9toldalt megt\u00f6rt\u00e9k, hogy utat nyissanak k\u00e9t hatalmas, kupol\u00e1s k\u00e1poln\u00e1hoz.\"\"<\/a><\/p>\n

F\u0151homlokzata<\/em>
\nXIV. Benedek p\u00e1pa megrendel\u00e9s\u00e9re Ferdinando Fuga firenzei \u00e9p\u00edt\u00e9sz 1741-ben belefogott a Santa Maria Maggiore-bazilika \u00faj homlokzat\u00e1nak \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ba. Kezdetben a terv csup\u00e1n az oszlopcsarnok rendbehozatal\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dott volna, amely \u2013 ak\u00e1rcsak a Santa Maria in Trastevere-bazilika eset\u00e9ben \u2013 lehet\u0151v\u00e9 tette a homlokzatot m\u00e1r a kor\u00e1bbi id\u0151kben is d\u00edsz\u00edt\u0151, XIII. sz\u00e1zadi mozaikok megtekint\u00e9s\u00e9t. K\u00e9s\u0151bb azonban \u2013 a later\u00e1ni Szent J\u00e1nos-bazilika (S. Giovanni in Laterano) p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n fellelkes\u00fclve \u2013 m\u00e9gis arra a d\u00f6nt\u00e9sre jutottak, hogy \u00faj \u00e9s hatalmas, kett\u0151s \u00e1rk\u00e1dsoros homlokzatot hoznak l\u00e9tre. A f\u00f6ldszinten eleg\u00e1ns kapuk \u00e1ltal lez\u00e1rt, sz\u00e9les, \u00f6t\u00f6s \u00e1rk\u00e1dsor k\u00e9pezi a bej\u00e1ratot az oszlopcsarnokba. Az emeleti loggia h\u00e1rom\u00e1rk\u00e1dos homlokzata a t\u00e9rre n\u00e9z\u0151 ikergal\u00e9ri\u00e1val indul: a p\u00e1pa innen mondta el az \u201eurbi et orbi<\/em>\u201d \u00e1ld\u00e1st. A homlokzatot szentek \u00e9s p\u00e1p\u00e1k szobrai koron\u00e1zz\u00e1k; a legjelesebb XVIII. sz\u00e1zadi r\u00f3mai szobr\u00e1szok k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k \u0151ket: Filippo Della Valle, Giovan Battista Mainit\u0151l Carlo Marchionni-ig. K\u00f6z\u00e9p\u00fctt, legf\u00f6l\u00fcl, a ticin\u00f3i Giutii-Lironi alkot\u00e1sa, ,,Madonna a kisdeddel\u201d<\/em>\u00a0magasodik. A munka 1743-ban fejez\u0151d\u00f6tt be: az eredm\u00e9ny k\u00f6nnyed, kecses k\u00e9s\u0151 barokk \u00e9p\u00edtm\u00e9ny lett.\"XIV.<\/a><\/p>\n

A harangtorony (campanile)
\nA bazilika bej\u00e1rata el\u0151tti t\u00e9rr\u0151l sz\u00e9pen t\u00e1rul fel a templom k\u00f6z\u00e9pkori harangtornya, amely R\u00f3m\u00e1ban a legmagasabbra ny\u00falik fel (1376). A harangtorony mark\u00e1ns, barn\u00e1sv\u00f6r\u00f6s fel\u00fclete a bej\u00e1rati gal\u00e9ria vil\u00e1gos k\u0151elemeinek kontrasztjak\u00e9nt jelenik meg, az als\u00f3 t\u00f6m\u00f6r, csak vakablak-imit\u00e1ci\u00f3val d\u00edsz\u00edtett t\u00f6mege felfel\u00e9 k\u00e9t\u00edves \u00e1rk\u00e1dokkal k\u00f6nny\u00edtett. A torony s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t a rajta elhelyezett d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek \u00e9s p\u00e1rk\u00e1nyelemek vil\u00e1gos k\u0151anyaga j\u00e1t\u00e9kos mozgalmass\u00e1ggal oldja fel.<\/p>\n

Berendez\u00e9se
\nA kereszthaj\u00f3 \u00e9s a f\u0151haj\u00f3 tengely\u00e9be helyezett, d\u00fasan tagolt, baldachinos barokk p\u00e1pai olt\u00e1r alatti confessi\u00f3ban IX. Piusz p\u00e1pa t\u00e9rdel\u0151 szobra l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n

A templomban tal\u00e1lhat\u00f3 sok s\u00edreml\u00e9k k\u00f6z\u00fcl Consalvo Rodriguez b\u00edboros\u00e9 (1299) az ismert legszebb kozmatikus st\u00edlus\u00fa munk\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n

A f\u0151haj\u00f3 \u2013 kor\u00e1bban hagyom\u00e1nyosan szabadon hagyott \u2013 fed\u00e9lsz\u00e9k\u00e9t d\u00fas pomp\u00e1j\u00fa, renesz\u00e1nsz kazett\u00e1s s\u00edk mennyezettel v\u00e1ltott\u00e1k fel, ami Giuliano da Sangallo alkot\u00e1sa \u00e9s \u2013 Amerika els\u0151 arany-sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u2013 gazdag aranyoz\u00e1ssal vont\u00e1k be.<\/p>\n

A teljes templomt\u00e9r padozat\u00e1t gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, finomm\u0171v\u0171 kozmatikus st\u00edlus\u00fa m\u00e1rv\u00e1nymozaik burkolat fedi.<\/p>\n

A k\u00e1poln\u00e1k
\nA jobb oldali \u201eCappella Sistina\u201d Domenico Fontana m\u00e1rv\u00e1nyt\u00f3l csillog\u00f3 alkot\u00e1sa (1585). Jobb fal\u00e1n az \u00e9p\u00edttet\u0151 V. Szixtusz p\u00e1pa s\u00edreml\u00e9ke, szemben vele V. Piusz p\u00e1p\u00e1\u00e9; k\u00f6z\u00e9pen a k\u00e1polna olt\u00e1ra k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz cib\u00f3rium. Ezen a helyen azel\u0151tt a betlehemi b\u00f6lcs\u0151 k\u00e1poln\u00e1ja volt; ezt Fontana az alagsorba s\u00fcllyesztette, ahova l\u00e9pcs\u0151 vezet. (Itt k\u00e9t igen sz\u00e9p, (XV. sz\u00e1zadi plasztika l\u00e1that\u00f3 a betlehemi j\u00e1szolr\u00f3l \u00e9s 13. sz\u00e1zadi a h\u00e1rom kir\u00e1lyokr\u00f3l (ez ut\u00f3bbi val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Arnolfo di Cambio m\u0171ve).\"Pauline<\/a><\/p>\n

A f\u0151haj\u00f3b\u00f3l balra ny\u00edl\u00f3 ,,Cappella Paolina Borghese<\/em>\u201d k\u00e1poln\u00e1t V. P\u00e1l p\u00e1pa megrendel\u00e9s\u00e9re Ponzio; \u00e9p\u00edtette (1611), azzal a c\u00e9llal, hogy az el\u0151bbi k\u00e1polna m\u00e1rv\u00e1nypomp\u00e1j\u00e1t is t\u00falsz\u00e1rnyalja. A k\u00e1poln\u00e1ban helyezt\u00e9k el V. P\u00e1l p\u00e1pa \u00e9s VIII. Kelemen p\u00e1pa s\u00edreml\u00e9k\u00e9t. (A falakon Guido Reni fresk\u00f3i l\u00e1that\u00f3k.)\"Salus<\/a><\/p>\n

A templomt\u00e9r d\u00edszei<\/em>
\n\u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek legend\u00e1t mutatja be az el\u0151csarnokban a loggia l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n\u00e9l 1308-ban rakott mozaik. Bels\u0151 ter\u00e9nek legjelent\u0151sebb d\u00edszei az V. \u00e9s a XIII. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 mozaikok. A szent\u00e9ly f\u00e9lkupola-boltozat\u00e1n Jacopo Torriti ragyog\u00f3 sz\u00edn\u0171 mozaikja a XIII. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik \u2013 \u00e9s a templom l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9nek egyh\u00e1zpolitikai c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9vel egyez\u0151en \u2013 a M\u00e1ria-kultuszt megtestes\u00edt\u0151 \u201eM\u00e1ria megkoron\u00e1z\u00e1sa<\/em>\u201d t\u00e9m\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja.\"Megkoron\u00e1zott<\/a><\/p>\n

A szent\u00e9ly falain pedig Mino del Reame 1474-ben k\u00e9sz\u00edtett n\u00e9gy pomp\u00e1s m\u00e1rv\u00e1nyreliefje tal\u00e1lhat\u00f3 (a templom alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak legend\u00e1ja, mellette J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9se, M\u00e1ria mennybemenetele \u00e9s a h\u00e1rom kir\u00e1lyok im\u00e1d\u00e1sa). K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes a M\u00e1ria mennybemenetele, amelyen a Madonn\u00e1t \u00fagy \u00f6vezik az angyalok, mintha sokkar\u00fa indiai istenszobor karjai lenn\u00e9nek. A mester egyik legb\u00e1josabb m\u0171ve a sekrestye Madonna-reliefje.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6nlegesen sz\u00e9p az arcus triumphalist (a f\u0151haj\u00f3 diadal\u00edv\u00e9t) bor\u00edt\u00f3, J\u00e9zus \u00e9let\u00e9nek jeleneteit \u00e1br\u00e1zol\u00f3 V. sz\u00e1zadi mozaik. Ugyanebb\u0151l a korb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 36 mozaikk\u00e9p d\u00edsz\u00edti a f\u0151haj\u00f3 oldalfalait (f\u00f6l\u00fcl, az ablakok k\u00f6z\u00f6tt). Ezek, az \u00f3testamentumi jeleneteket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 mozaikok R\u00f3m\u00e1ban a m\u0171fajnak \u00f3kereszt\u00e9ny id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 legfest\u0151ibb eml\u00e9kei.<\/p>\n

A f\u0151bej\u00e1rat feletti falszakaszokon \u00e9s a k\u00e1poln\u00e1k kupolafel\u00fcletein fresk\u00f3d\u00edsz\u00edt\u00e9st alkalmaztak. A falfel\u00fcletek d\u00fas barokk kori m\u00e1rv\u00e1ny-, illetve stukk\u00f3d\u00edszekkel sz\u00e9p plasztikai hat\u00e1st keltenek.<\/p>\n

A k\u00e1poln\u00e1k kialak\u00edt\u00e1sa \u00e9s falfel\u00fclet-d\u00edsz\u00edt\u00e9sei a p\u00e1p\u00e1k pompaig\u00e9nyeinek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 \u2013 az el\u0151z\u0151kben m\u00e1r r\u00e9szletezett \u2013 m\u00e1rv\u00e1nyburkolatokkal \u00e9s tagozatokkal d\u00fasan d\u00edsz\u00edtettek.\"Olt\u00e1riszents\u00e9g<\/a><\/p>\n

Napjainkban<\/em>
\nA bazilika a Vatik\u00e1n-\u00e1llam ter\u00fcleten k\u00edv\u00fcli tulajdon\u00e1ban lev\u0151 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny. Egyh\u00e1zi szertart\u00e1sok \u00e9s rendezv\u00e9nyek c\u00e9lj\u00e1t szolg\u00e1lja. Tov\u00e1bb\u00e1 \u2013 R\u00f3ma egyik leg\u00e9rt\u00e9kesebb m\u0171eml\u00e9kek\u00e9nt \u2013 a m\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151 turist\u00e1k \u00e9s szakemberek v\u00e1rosl\u00e1togat\u00f3 c\u00e9lpontja, nyilv\u00e1nosan l\u00e1togathat\u00f3. Mindemellett, k\u00f6rnyezet\u00e9vel egy\u00fctt \u2013 ter\u00fcleti elhelyezked\u00e9s\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an is \u2013 R\u00f3ma V\u00e1ros kultur\u00e1lis vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi \u00e9rt\u00e9kei k\u00f6z\u00e9 sorolt ter\u00fclete (nyilv\u00e1ntart\u00e1sba v\u00e9tel id\u0151pontja: 1980).<\/p>\n

2025-ben v\u00e9gakarata szerint a bal oldali mell\u00e9khaj\u00f3j\u00e1ban helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra Ferenc p\u00e1p\u00e1t. \u0150 a nyolcadik olyan p\u00e1pa, akit ebben a templomban temettek el.<\/p>\n

A templom le\u00edr\u00e1s\u00e1nak forr\u00e1sa: Wikip\u00e9dia<\/em><\/strong>.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Seg\u00edtsd \u00e9s vil\u00e1gos\u00edtsd meg, Isten\u00fcnk a b\u00edborosok gondolatait, hogy a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1sban a Mennyei Atya","protected":false},"author":2,"featured_media":31943,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-31936","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-publicisztika"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31936","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=31936"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31936\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":31993,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/31936\/revisions\/31993"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media\/31943"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=31936"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=31936"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=31936"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}