{"id":6930,"date":"2015-04-16T03:37:05","date_gmt":"2015-04-16T01:37:05","guid":{"rendered":"http:\/\/imalanc.ro\/w\/?page_id=6930"},"modified":"2015-04-16T04:36:18","modified_gmt":"2015-04-16T02:36:18","slug":"marton-aron-puspok-ur-elete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/marton-aron-puspok-ur-elete\/","title":{"rendered":"M\u00e1rton \u00c1ron (1896-1980) erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k \u00e9letp\u00e9ld\u00e1ja kiemelked\u0151 mind a katolikus egyh\u00e1z, mind pedig az egyetemes magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Szem\u00e9lye \u00f6sszefon\u00f3dott az igazs\u00e1g v\u00e9delm\u00e9vel, n\u00e9pe \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek nemzetis\u00e9gre \u00e9s vall\u00e1si hovatartoz\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u00e9rdekeinek k\u00e9pviselet\u00e9vel. Alakja kiker\u00fclhetetlen a 20. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi \u00e9s k\u00e1rp\u00e1t-medencei magyar t\u00f6rt\u00e9nelem, \u00fagyszint\u00e9n a kelet-k\u00f6z\u00e9p eur\u00f3pai kommunista diktat\u00fara \u00e9vtizedeinek t\u00e1rgyal\u00e1sa sor\u00e1n.<!--more--><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Marton-Aron-puspok-bermal.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter wp-image-6348 size-full\" title=\"M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k b\u00e9rmak\u00f6r\u00faton.\" src=\"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Marton-Aron-puspok-bermal.jpg\" alt=\"M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k b\u00e9rmak\u00f6r\u00faton.\" width=\"580\" height=\"358\" srcset=\"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Marton-Aron-puspok-bermal.jpg 580w, https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Marton-Aron-puspok-bermal-300x185.jpg 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 580px) 100vw, 580px\" \/><\/a><\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Negyvenegy \u00e9ven \u00e1t korl\u00e1tozott szabads\u00e1ggal \u00e9s megrokkant eg\u00e9szs\u00e9ggel is, a v\u00e9gs\u0151kig kitartva \u00e9s meg nem alkudva vezette egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9t, a t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9n. Embers\u00e9g\u00e9vel, egyeness\u00e9g\u00e9vel, az igazs\u00e1g v\u00e9delm\u00e9ben folytatott ki\u00e1ll\u00e1s\u00e1val kiv\u00edvta mind h\u00edveinek, a r\u00f3mai katolikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek, mind pedig az Erd\u00e9lyben \u00e9l\u0151 m\u00e1s felekezeteknek az elismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s tiszteletteljes szeretet\u00e9t. Kimondatlanul is, M\u00e1rton \u00c1ron tekinthet\u0151 a 20. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi k\u00f6z\u00e9let szellemi vezet\u0151j\u00e9nek.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 A magyarorsz\u00e1gi Mindszenty J\u00f3zsef b\u00edboros \u00e9s a lengyel Stefan Wyszy\u0144ski b\u00edboros helyt\u00e1ll\u00e1sa mellett M\u00e1rton \u00c1ron \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1sa is sz\u00e1zezrek \u00e9let\u00e9t er\u0151s\u00edtette. M\u00e1rton \u00c1ron \u00e9lete jel mind az erd\u00e9lyi, mind pedig kisebbs\u00e9gi sorsban \u00e9l\u0151 \u00e9s az anyaorsz\u00e1gi magyar emberek sz\u00e1m\u00e1ra. Saj\u00e1t n\u00e9pe nem csup\u00e1n k\u00f6z\u00fcl\u00fck val\u00f3nak, hanem \u00e9rte \u00e9l\u0151 p\u00e1sztor\u00e1nak v\u00e9lte \u00e9s tartja mindm\u00e1ig.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 A cs\u00edkszentdomokosi sz\u00e9kely csal\u00e1dban sz\u00fcletett M\u00e1rton \u00c1ron a cs\u00edksomly\u00f3i \u00e9s cs\u00edkszeredai elemi tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri katolikus f\u0151gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett. K\u00f6zvetlen\u00fcl ezut\u00e1n a magyar hadsereg katon\u00e1jak\u00e9nt az olasz fronton, Doberd\u00f3n\u00e1l, azt\u00e1n a rom\u00e1n bet\u00f6r\u00e9s ellen az Ojtozi-szorosban, majd ism\u00e9t olasz fronton harcolt. H\u00e1romszor sebes\u00fclt meg \u00e9s hadnagyi rendfokozattal szerelt le. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1ly tagjak\u00e9nt folytatta a v\u00e9delmi harcot.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kezdi el teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyait, \u00e9s 1924-ben szentelik papp\u00e1. Papk\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r Gyergy\u00f3ditr\u00f3ban szolg\u00e1l. Hittan\u00e1r Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3son, Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen, majd tanulm\u00e1nyi fel\u00fcgyel\u0151i feladatot l\u00e1t el Nagyszebenben. 1930-32 p\u00fcsp\u00f6ki titk\u00e1r, 1932-36 k\u00f6z\u00f6tt pedig egyetemi lelk\u00e9sz Kolozsv\u00e1ron. Emellett n\u00e9pnevel\u0151i munk\u00e1t v\u00e9gez, p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 szentel\u00e9sig szerkeszti az Erd\u00e9lyi Iskola c. oktat\u00e1s\u00fcgyi \u00e9s n\u00e9pnevel\u00e9si foly\u00f3iratot (amelyet 1933-ban Gy\u00f6rgy Lajossal egy\u00fctt alap\u00edtott).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 1934-t\u0151l az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9g igazgat\u00f3ja, 1936-t\u00f3l pedig a kolozsv\u00e1ri Szent Mih\u00e1ly templom pl\u00e9b\u00e1nosa lesz. 1938. december 24-\u00e1n gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 nevezi ki XI. Pius p\u00e1pa. P\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9s\u00e9re 1939. febru\u00e1r 12-\u00e9n ker\u00fclt sor a kolozsv\u00e1ri Szent Mih\u00e1ly templomban.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 1940-1944 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vekben &#8211; amikor a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye nagyobbik r\u00e9sze visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz, de Rom\u00e1ni\u00e1ban maradt az egyh\u00e1zmegye sz\u00e9khelye \u00e9s t\u00f6bb mint f\u00e9lmilli\u00f3 magyar &#8211; M\u00e1rton \u00c1ron v\u00e1llalta a sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9get a kisebbs\u00e9gben maradt d\u00e9l-erd\u00e9lyi magyars\u00e1ggal. Az elnyom\u00e1s \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sai k\u00f6zepette besz\u00e9dei \u00e9s k\u00f6rlevelei biztat\u00e1st jelentettek a kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1gban. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, az Isten gondolata szerinti t\u00e1rsadalmi rend megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e1llt s\u00edkra.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 1945-1949 k\u00f6z\u00f6tt ki\u00e9p\u00fclnek Rom\u00e1ni\u00e1ban a szovjet t\u00edpus\u00fa \u00e1llamberendezked\u00e9s, az \u00fan. n\u00e9pi demokr\u00e1cia alapjai. \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k ebben az id\u0151szakban k\u00f6rleveleiben, besz\u00e9deiben gyakran foglalkozik az emberi \u00e9s kisebbs\u00e9gi jogokkal, a demokr\u00e1cia erk\u00f6lcsi felt\u00e9teleivel, a szoci\u00e1lis fesz\u00fclts\u00e9gekkel, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel \u00e9s a kereszt\u00e9ny felel\u0151ss\u00e9ggel. A hatalom er\u0151szakos egyh\u00e1zellenes int\u00e9zked\u00e9sei k\u00f6zepette felk\u00e9sz\u00edti h\u00edveit \u00e9s papjait a v\u00e1rhat\u00f3 esem\u00e9nyekre, \u00e9s hit\u00fck melletti kitart\u00e1sra buzd\u00edtja \u0151ket.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00f3lalt fel a nemzetk\u00f6zi b\u00e9ket\u00e1rgyal\u00e1s el\u0151tt, 1946 m\u00e1jus\u00e1ban, amikor erd\u00e9lyi k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gekkel egy\u00fctt memorandummal fordult a magyar korm\u00e1nyhoz. A p\u00e1rizsi b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s (1947. febru\u00e1r 10.) al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Rom\u00e1ni\u00e1ban elhatalmasodnak a diktat\u00f3rikus t\u00f6rekv\u00e9sek: megkezd\u0151dnek a letart\u00f3ztat\u00e1sok, fokoz\u00f3dik az egyh\u00e1zellenes sajt\u00f3hadj\u00e1rat, \u00e1llamos\u00edtj\u00e1k a felekezeti iskol\u00e1kat, betiltj\u00e1k a szerzetesrendeket \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 A kommunista hatalom erre a memorandumra \u00e9p\u00edti fel a korabeli erd\u00e9lyi magyar k\u00f6z\u00e9let ismert szem\u00e9lyis\u00e9gei ellen 1951-ben lefolytatott koncepci\u00f3s pert. M\u00e1rton \u00c1ron sz\u00e1mos k\u00f6rlevel\u00e9ben \u00e9s az \u00e1llami vezet\u0151knek \u00edrt level\u00e9ben tiltakozik a vall\u00e1sszabads\u00e1g korl\u00e1toz\u00e1sa ellen, \u00e9s felsz\u00f3l\u00edtja papjait \u00e9s h\u00edveit a g\u00f6r\u00f6g katolikusok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra (annak ellen\u00e9re, hogy a kor\u00e1bbi \u00e9vtizedekben \u00e9ppen a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1z akart jogtalanul hozz\u00e1jutni r\u00f3mai katolikus ingatlanokhoz).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 1949-ben M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t is letartoztatt\u00e1k, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben, k\u00f6zt\u00fck a h\u00edrhedt m\u00e1ramarosi \u00e9s a f\u00f6ldalatti jilavai b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kbe s\u00ednyl\u0151d\u00f6tt. Csup\u00e1n 1955. m\u00e1rcius 24-\u00e9n t\u00e9rhetett vissza Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra. Ekkor \u00fajj\u00e1szervezte a teol\u00f3gi\u00e1t, ahov\u00e1 a betiltott g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1z papn\u00f6vend\u00e9keit is felvette. K\u00f6rleveleiben az igazs\u00e1g \u00e9s a szeretet \u00fatj\u00e1ra buzd\u00edtotta a h\u00edveit. B\u00e9rma\u00fatjai \u00fcnnepsz\u00e1mba mentek, h\u00edvei t\u00f6meges b\u00e9rm\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t a hat\u00f3s\u00e1gok csak \u00fagy tudt\u00e1k megakad\u00e1lyozni, hogy h\u00e1zi \u0151rizetre \u00edt\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Szabads\u00e1g\u00e1t\u00f3l t\u00edz \u00e9vre fosztott\u00e1k meg, de ezt k\u00f6vet\u0151en is titkosrend\u0151r\u00f6k figyelt\u00e9k \u00e9s g\u00e1ncsolt\u00e1k egyh\u00e1zi rendelkez\u00e9seinek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t. A h\u00e1zi \u0151rizet ut\u00e1n (1967-t\u0151l) am\u00edg eg\u00e9szs\u00e9ge engedte (1974-ig) bej\u00e1rta egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9t. Puszta jelenl\u00e9te is meg\u00fajul\u00e1st eredm\u00e9nyezett.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Ahogy \u00e9lete, \u00fagy hal\u00e1la is \u00fczenet \u00e9rt\u00e9k\u0171: 1980. szeptember 29-\u00e9n, Szent Mih\u00e1ly napj\u00e1n, az egyh\u00e1zmegye \u00e9s a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1z v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9n sz\u00f3l\u00edtotta el a f\u00f6ldi l\u00e9tb\u0151l Teremt\u0151je. (K\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa a r\u00f3mai Szent P\u00e9ter t\u00e9ren szem\u00e9lyesen jelentette be M\u00e1rton \u00c1ron hal\u00e1l\u00e1t a vil\u00e1gnak.)<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0 Az igazs\u00e1g v\u00e9delm\u00e9ben \u00e9s a szeretet szolg\u00e1lat\u00e1ban felv\u00e1llalt \u00e9lete a mai magyar t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra is p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171. \u00cdr\u00e1sai \u00fatmutat\u00f3ak. M\u00e1rton \u00c1ron alakj\u00e1t bemutat\u00f3 szobor fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri \u00e9rseks\u00e9gi palota udvar\u00e1n nem csup\u00e1n m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9sk\u00e9nt szolg\u00e1lna. Alakj\u00e1nak megjelen\u00edt\u00e9se, \u00e1lland\u00f3 jelenl\u00e9te egyben szellemis\u00e9g\u00e9nek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9re is szolg\u00e1lna, minden ide l\u00e1togat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0 A K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben t\u00f6bb helys\u00e9gben utc\u00e1kat, iskol\u00e1kat, int\u00e9zm\u00e9nyeket nevezetek el r\u00f3la. A gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Sz\u00e9kesegyh\u00e1z olyan kiemelked\u0151 \u00e9rt\u00e9keket hordoz\u00f3, nemzeti \u00f6sszetartoz\u00e1st meger\u0151s\u00edt\u0151 m\u0171eml\u00e9k, ahova \u00e9venk\u00e9nt t\u00f6bb ezer ember zar\u00e1ndokol el. Egy olyan szent hely, ami t\u00f6bb mint ezer \u00e9ve Isten \u00e9s ember k\u00f6zti kapcsolatoknak a meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re ad alkalmat, ahol lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk van im\u00e1dkozni csal\u00e1dunk\u00e9rt, nemzet\u00fck\u00e9rt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Fontosnak l\u00e1tjuk, hogy az ide elzar\u00e1ndokol\u00f3k felid\u00e9zhess\u00e9k egy ilyen kiemelked\u0151 embernek a szellemis\u00e9g\u00e9t, amihez jelent\u0151sen hozz\u00e1 tud j\u00e1rulni egy m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9kszobor.<\/p>\n<p style=\"text-align: right;\"><em><strong>Forr\u00e1s: www.romkat.ro<\/strong><\/em><\/p>\n<h4 style=\"text-align: center;\">Boldog Salkah\u00e1zi S\u00e1ra(1899-1944) \u2013 szoci\u00e1lis n\u0151v\u00e9r<\/h4>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Boldog Salkah\u00e1zi S\u00e1ra, Kass\u00e1n sz\u00fcletett 1899. m\u00e1jus 11., Budapesten halt meg 1944. december 27., boldogg\u00e1 avat\u00e1sa 2006. szeptember 17., Budapesten t\u00f6rt\u00e9nt, \u00fcnnepnapja m\u00e1jus 11.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Salkahazi-Sara-arckep1.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft wp-image-6939 size-full\" title=\"Salkah\u00e1zi S\u00e1ra szoci\u00e1lis n\u0151v\u00e9r\" src=\"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-content\/uploads\/Salkahazi-Sara-arckep1.jpg\" alt=\"Salkah\u00e1zi S\u00e1ra szoci\u00e1lis n\u0151v\u00e9r\" width=\"225\" height=\"248\" \/><\/a>\u00a0\u00a0 A Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1ga n\u0151v\u00e9re, k\u00f6zel sz\u00e1z magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3 megment\u0151je a nyilas uralom idej\u00e9n, v\u00e9rtan\u00fa. Boldogg\u00e1 avat\u00e1si elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1ga 1996 v\u00e9g\u00e9n kezdem\u00e9nyezte, lefolytat\u00e1s\u00e1t a Szentsz\u00e9k 1997 janu\u00e1rj\u00e1ban enged\u00e9lyezte. Boldogg\u00e1 avat\u00e1si dekr\u00e9tum\u00e1t XVI. Benedek p\u00e1pa 2006. \u00e1prilis 28-\u00e1n \u00edrta al\u00e1, \u00fcnnep\u00e9lyes kihirdet\u00e9s\u00e9re pedig 2006. szeptember 17-\u00e9n ker\u00fclt sor a budapesti Szent Istv\u00e1n-bazilika el\u0151tti t\u00e9ren.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Kass\u00e1n sz\u00fcletett, \u00e9desapja, Schalkh\u00e1z Lip\u00f3t kor\u00e1n meghalt, \u00e9desanyja igazgat\u00f3s\u00e1gi tagk\u00e9nt dolgozott tov\u00e1bb a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 alak\u00edtott kassai Schalkh\u00e1z Sz\u00e1ll\u00f3n\u00e1l. A sz\u00e1ll\u00f3 a m\u0171v\u00e9szek kedvelt tal\u00e1lkoz\u00f3helye volt \u00e9s ebb\u0151l a kereset\u00e9b\u0151l nevelte h\u00e1rom gyermek\u00e9t. S\u00e1ra Kass\u00e1n v\u00e9gezte iskol\u00e1it, tan\u00edt\u00f3n\u0151i diplom\u00e1t szerzett \u00e9s egy \u00e9vig dolgozott is tan\u00edt\u00f3n\u0151k\u00e9nt. Mikor az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Kassa az \u00fajonnan l\u00e9trej\u00f6tt Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz ker\u00fclt, \u00e9s a csehszlov\u00e1k korm\u00e1ny h\u0171s\u00e9gesk\u00fct k\u00f6vetelt a tan\u00e1rokt\u00f3l, S\u00e1ra ezt megtagadta \u00e9s el kellett hagynia a tan\u00edt\u00f3i p\u00e1ly\u00e1t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Hat\u00e1rozott fell\u00e9p\u00e9s\u0171 fiatal l\u00e1nyk\u00e9nt \u00edrj\u00e1k le, akinek amb\u00edci\u00f3ja az volt, hogy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, \u00edr\u00f3 lesz. Mikor elvesztette \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9szetet tanult, h\u00faga kalap\u00fczlet\u00e9ben is dolgozott, felvid\u00e9ki magyar lapokba \u00edrt, novell\u00e1kat, t\u00e1rc\u00e1kat, \u00e9letk\u00e9peket k\u00f6z\u00f6lt. Els\u0151 \u00edr\u00e1sa 1919. febru\u00e1r 2-\u00e1n jelent meg Syphax \u00e1ln\u00e9v alatt a kassai Esti \u00dajs\u00e1gban. T\u00f6bbnyire a kisebbs\u00e9gbe ker\u00fclt magyarokr\u00f3l, a szeg\u00e9ny munk\u00e1sokr\u00f3l \u00e9s nyomorban \u00e9l\u0151 munkan\u00e9lk\u00fcliekr\u0151l \u00edrt, nagy \u00e1t\u00e9rz\u00e9ssel.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 \u00c9letm\u00f3dja az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9 volt. \u201e\u00d6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g, cigaretta, k\u00e1v\u00e9h\u00e1z, csavarg\u00e1s a nagyvil\u00e1gban hajadonf\u0151tt, zsebre dugott k\u00e9zzel, friss vacsora egy kis kocsm\u00e1ban, cig\u00e1nyzene\u201d \u2013 \u00edrta akkori \u00e9let\u00e9r\u0151l k\u00e9s\u0151bb. 1922-1923 fordul\u00f3j\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig eljegyzett menyasszony volt, de kikosarazta v\u0151leg\u00e9ny\u00e9t, a k\u00e9s\u0151bbi gazdatisztet. 1927-ben ismerkedett meg a Schlachta Margit alap\u00edtotta Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1ga rend kassai tagjaival, \u00e9s ez \u00faj ir\u00e1nyt szabott az \u00e9let\u00e9nek. Szoci\u00e1lis tanfolyamokat v\u00e9gzett a rendn\u00e9l, v\u00e9g\u00fcl ell\u00e1togatott a budapesti anyah\u00e1zba is, ahol st\u00edlus\u00e1t t\u00fal modernnek tal\u00e1lt\u00e1k, de nem voltak elutas\u00edt\u00f3ak vele.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 1929-ben elfogadt\u00e1k jelentkez\u00e9s\u00e9t a nov\u00edci\u00e1nak. A szegv\u00e1ri rendh\u00e1zhoz csatlakozhatott, de az 1930 p\u00fcnk\u00f6sdj\u00e9n tett els\u0151 fogadalma el\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napot m\u00e9g Kass\u00e1n t\u00f6lt\u00f6tt, ahol a helyi Karit\u00e1szt szervezte. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Kom\u00e1romban v\u00e9gzett hasonl\u00f3 munk\u00e1t. Ek\u00f6zben meg kellett k\u00fczdenie kor\u00e1bbi \u00e9lete \u00e1rnyaival: &#8222;Kereszt\u00fcl kellett g\u00e1zolnom \u00f6nmagamon&#8230; hogy \u00f6nmagamat ler\u00e1zva, megsemmis\u00edtve r\u00e1ismerjek \u00f6nmagamra, r\u00e1eszm\u00e9ljek \u00e9nemre&#8221; \u2013 \u00edrta.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Hatalmas munk\u00e1t v\u00e9gzett, a karit\u00e1sz vezet\u00e9s\u00e9n k\u00edv\u00fcl heti huszonhat \u00f3r\u00e1ban tan\u00edtott, gyermekkonyh\u00e1t, kegyt\u00e1rgy\u00fczletet, szeg\u00e9nyh\u00e1zat fel\u00fcgyelt, \u00e9s szerkesztette a Katholikus n\u0151 c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratot. Nagyon kimer\u00fclten 1934-ben Kass\u00e1ra helyezt\u00e9k vissza, \u00e9s mert f\u00e1radts\u00e1g\u00e1t bizonytalans\u00e1gk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k, nem engedt\u00e9k, hogy letegye az \u00f6r\u00f6k fogadalm\u00e1t. 1937-ben jelentkezett misszi\u00f3s munk\u00e1ra a Braz\u00edli\u00e1ban \u00e9l\u0151 magyar benc\u00e9sek mell\u00e9, \u00e9s Slachta Margit el is engedte volna, de ehhez magyar \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got kellett kapnia. Ez\u00e9rt 1937-ben v\u00e9gleg Budapestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A misszi\u00f3s utat azonban a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6r\u00fcli politikai esem\u00e9nyek meghi\u00fas\u00edtott\u00e1k. 1940 p\u00fcnk\u00f6sdj\u00e9n letehette az \u00f6r\u00f6k fogadalmat. Jelmondatta: \u00cdme itt vagyok, k\u00fcldj engem!<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 A rend mindent megtett, hogy k\u00fczdj\u00f6n a nemzetiszocializmus terjed\u00e9s\u00e9nek embertelen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei ellen \u00e9s S\u00e1ra is az\u00e9rt im\u00e1dkozott, hogy ehhez a k\u00fczdelemhez legyen ereje. 1941 elej\u00e9t\u0151l a Katholikus Dolgoz\u00f3 N\u0151k \u00e9s Le\u00e1nyok Sz\u00f6vets\u00e9ge orsz\u00e1gos vezet\u0151je lett. Szerkesztette a mozgalom lapj\u00e1t, gy\u0171l\u00e9seket, lelkinapokat tartott az orsz\u00e1gban, h\u00e1rom \u00e9v alatt \u00f6t \u00faj szeg\u00e9nyotthont nyitott \u00f6sszesen h\u00e1romsz\u00e1z f\u00e9r\u0151hellyel, \u00e9s elkezdte a Munk\u00e1sn\u0151 F\u0151iskola \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Boldog Margit szentt\u00e9 avat\u00e1s\u00e1t \u00fcnnepl\u0151 1944-es rendezv\u00e9nysorozat keret\u00e9ben m\u00e1rcius 19-\u00e9n a mai Erkel Sz\u00ednh\u00e1zban el\u0151adt\u00e1k S\u00e1ra F\u00e9ny \u00e9s illat c\u00edm\u0171 miszt\u00e9riumj\u00e1t\u00e9k\u00e1t Szent Margitr\u00f3l. A Sz\u00f6vets\u00e9g ezt k\u00f6vet\u0151 gy\u0171l\u00e9s\u00e9t betiltott\u00e1k. A n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e9ve k\u00f6vetkezett. A Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek mintegy ezer \u00fcld\u00f6z\u00f6ttet b\u00fajtattak. Valamennyi rendh\u00e1zuk telve volt vel\u00fck, k\u00f6z\u00fcl\u00fck majdnem sz\u00e1zat szem\u00e9lyesen S\u00e1ra n\u0151v\u00e9r mentett meg, aki ekkor a Bokr\u00e9ta utcai munk\u00e1sn\u0151otthont, a Katolikus N\u0151v\u00e9d\u0151 Otthont vezette.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 1944. december 27-\u00e9n zsid\u00f3k ut\u00e1n kutat\u00f3 nyilasok k\u00f6rbevett\u00e9k az otthont, n\u00e9gy embert \u00e9s Bernovits Vilma hitoktat\u00f3t is \u0151rizetbe vett\u00e9k. S\u00e1ra n\u0151v\u00e9r az akci\u00f3 v\u00e9g\u00e9n \u00e9rkezett, de nem menek\u00fclt el. \u0150t is magukkal vitt\u00e9k. Salkah\u00e1zi S\u00e1ra hal\u00e1l\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei sok\u00e1ig nem voltak ismertek. H\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a zugl\u00f3i nyilasper egyik v\u00e1dlottja mondta el a b\u00edr\u00f3s\u00e1gnak, mi t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\">\u00a0\u00a0 A foglyokat este a F\u0151v\u00e1mh\u00e1z el\u00e9 terelt\u00e9k, levetk\u0151ztett\u00e9k \u00e9s a Duna partj\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u0151ket. Miel\u0151tt a sort\u0171z eld\u00f6rd\u00fclt, egy alacsony, fekete haj\u00fa n\u0151 \u2013 S\u00e1ra n\u0151v\u00e9r \u2013 a kiv\u00e9gz\u0151k fel\u00e9 fordult, a szem\u00fckbe n\u00e9zett, let\u00e9rdelt, az \u00e9gre n\u00e9zett, \u00e9s keresztet vetett. Salkah\u00e1zi S\u00e1r\u00e1t 2006. szeptember 17-\u00e9n a budapesti Szent Istv\u00e1n-bazilika el\u0151tti t\u00e9ren avatt\u00e1k boldogg\u00e1, t\u00edzezres t\u00f6meg el\u0151tt. Ez volt az els\u0151 Magyarorsz\u00e1gon celebr\u00e1lt boldogg\u00e1 (illetve szentt\u00e9) avat\u00e1s 1083 \u00f3ta.<\/p>\n<p style=\"text-align: right;\"><em><strong>forr\u00e1s: Wikip\u00e9dia, a szabad enciklop\u00e9dia<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"\u00a0\u00a0 M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k \u00e9letp\u00e9ld\u00e1ja kiemelked\u0151 mind a katolikus egyh\u00e1z, mind pedig az egyetemes magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Szem\u00e9lye \u00f6sszefon\u00f3dott az igazs\u00e1g&#8230;","protected":false},"author":2,"featured_media":6348,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-6930","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6930","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6930"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6930\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6940,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6930\/revisions\/6940"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6348"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/imalanc.ro\/w\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6930"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}