1. április, 2020Igehirdetések No comments

   Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: »Szabadok lesztek?«”

   Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a fiú ottmarad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket, akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.”

   Erre közbevágtak a zsidók: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem, amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit atyáitok tettek!” Ők azonban tovább erősködtek: „Mi nem vagyunk törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten.”

   Jézus azonban megállapította: „Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az Isten küldött engem.”

                                                             János Evangéliuma 8, 31-42

   Krisztus tanítványainak komoly gondot okozott a Törvény melletti hűség kérdése. A tanítványjelöltek bizonytalanságban voltak, mert nem tudták eldönteni, hogy továbbra is hűségesek mardjanak-e az ősök hitéhez, vagy teljesen Jézus tanításának szenteljék életüket. A Mester saját tanítását igazságként jelölte meg számukra, amely a szabadságra vezet. Ezt a szabadságot azonban valószínű, hogy a szabadossággal azonosították a jelöltek. Az ábrahámi leszármazásukkal akarták igazolni önmagukat, legitimitásukat. Jézus azonban pontosan ezt a származási sémát használja fel, saját tanításának az igazolására. A hallgatóság a vér szerinti származás tisztaságára hivatkozik, Jézus azonban a kegyelmi kapcsolat fontosságát hangsúlyozza ki. Az evangélium és az üdvösség szempontjából nem a leszármazás, a gének tisztasága, a mózesi Törvényhez való hűség a mérvadóak, hanem a meghívás, amely mindenkinek szól. Ezt a fajta szabadságot inkább laxizmusként értelmezték. Nem tudták összeegyeztetni a leszármazás általi tisztaságot a krisztusi tanítás szabadságával.

   Jézus felszínre hozza az érdeklődök igazi szándékának a hátterét. Nem az igazságot keresik, illetve nem a krisztusi értelembe vett igazságot, hanem a saját igazságukat, amely könyörtelen, mert gyilkossághoz vezet. Az az igazság, szabadság, amely gyilkossághoz vezet, az hamis.

   Jézus hasonlattal magyarázza meg a Törvényhez ragaszkodók, szolgák, és a Fiú közti különbséget. Az igazi szabadság Krisztus tanításának és Atyától való származásának az elfogadásában van. Azok igazán a szabadok, akik Krisztus életéhez kapcsolják életüket. Minden más fajta törekvés csak utánzat, tükör.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…