> Te kicsinyhitű, miért kételkedtél? - Imalánc.ro
 
1. augusztus, 2022Igehirdetések Te kicsinyhitű, miért kételkedtél? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
   Amikor (a kenyérszaporítás után) mindnyájan ettek és jóllaktak, Jézus mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek át előtte a túlsó partra, miközben ő elbocsátja a tömeget. Amint elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék.

   Közben beesteledett, és ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!”

   Erre Péter odaszólt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!” Ő azt mondta: „Jöjj!” Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott: „Ments meg, Uram!” Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?”

   Amikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: „Te valóban az Isten Fia vagy!” Akkor átkeltek a tavon, és Genezáret földjénél értek partot. Annak a helynek a lakói felismerték Jézust, hírét vitték az egész környéken. Eléje hoztak minden beteget, és kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. És akik csak hozzáértek, mind meggyógyultak.

   Máté Evangéliuma 14, 22-36

   Az imádkozó Jézus a mindenkori hívők példaképe, akik hasonló módon kell viselkedjenek életük minden fontos eseménye előtt. Ugyanakkor a sorsforduló események után ugyanígy kell hálát adjanak a mennyei Atyának.  Jézus éjjeli virrasztásai rámutatnak az Atyával való kapcsolatának a sajátos jellegére.

   Az apostolok csónakban való utazása a zarándok Egyház jelképe. Isten népének az idők és a történelem viharai közt kell utaznia, amíg el nem éri végső célját. Ugyanakkor a pogány misszióra való nyitást is jelképezi. Itt kidomborodik Péter alakja, aki félelmében, vagy nagy szeretetében olyat kér Mesterétől, aminek első látásra nincs semmi értelme. Mégis a hit erejéről kapunk példát.

   Péter amíg hisz, addig a vízen tud járni, amikor kételkedni kezd, akkor süllyedni kezd. A kételkedés nem feltétlenül hibás dolog a mi életünkben, de amikor már krónikussá változik, akkor kihatással van a mi életünkre. Neveléstani mondanivalója az, hogy Jézus segítségében minden körülményben bízhatunk, mert mindig velünk van, akkor amikor az Ő megbízásán fáradozunk.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom