14. február, 2020Ismeretterjesztés Tánczos Erzsébet – Hamvazószerda a böjt kezdete bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazószerda a böjt kezdete...

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk felett győzedelmet.
– Sótári Énektár 1693 –

   II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. Nyilvánvaló, hogy a hamu , a bűnbánat és a gyász sokkal régebben tartozik össze. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára. Ez aztán az évkör, az egész élet benne van!

   A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

   A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve “semmihét” vagy  “csonkahét“.  A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték “kövércsütörtöknek” vagy “zabálócsütörtöknek“, mert e napon ismét szabad volt húst enni.

   A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.  Profánnak tűnik talán felemlegetni, hogy dédanyáink hamuval tisztították az edényeket, ez volt a legjobb súrolószer. A földbe trágyaként keverték a hamut, meséinkben pedig a szegénylegény el sem indult szerencsét próbálni hamuban sült pogácsa nélkül.

   Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk. Sok évszázada már, hogy  a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap. Miből állt a  böjt?

    Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák.  A hamvazószerdára  következő napot csonkacsütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében zsíros edényeket  ekkor  elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.  Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.

   A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki  tartotta, csak egyszer evett egy nap.

   Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán es nagyböjt péntekein tartanak a katolikusok szigorú böjtöt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.

   A böjt több mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

forrás: www.erdelyimagyarok.com

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…