18. február, 2021Igehirdetések Tagadja meg magát, vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz:

   „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad.”

   Majd így szólt mindnyájukhoz: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam, megmenti azt.

   Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?”

                                                                    Lukács Evangéliuma 9, 22-25

   Péter személyes vallomása Krisztusról elindítja az Emberfia szenvedéséről szóló jövendölést. Bár Péternek igaza volt, amikor Jézust Messiásnak nevezte, nem értette, hogy ez a messiási cím mit takar. Jézus előrevetíti saját szenvedését. Amikor a tanítványok az nyilvánosság ellenségeskedéssel találkoztak, akkor még nem sejtették azt, hogy ez tovább fog mélyülni, egészen Krisztus haláláig. Sok tanítvány azért hagyta el Krisztust, mert nem a szájuk íze szerint beszélt, nem dicsőséges uralkodásáról, fennhatóságáról, hanem szenvedéséről, és kereszthaláláról. Ez a messiási kép idegen számukra, nem felel meg elvárásaiknak, elképzeléseiknek.

    A kereszt nem a világ gondját-baját jelképezi, hanem Krisztus Isten országa melletti elköteleződését. A naponkénti keresztfelvétel a hűséget és a krisztusi életmód gyakorlását jelenti. Nem Krisztus kell utánunk alakuljon, hanem fordítva. Jézus nem a felesleges életáldozatra, hanem az Isten országáért vállat elköteleződésre hív meg mindenkit. Az élet feláldozásának csak akkor van értelme, ha Isten országáért vállaljuk, másképpen konc a nyakunkon, felesleges teher marad. Ennek a kötődésnek a feladása nemcsak személyes életünkre, hanem közösségi életünkre is kihat.

   A nagyböjti keresztutunk csak akkor nyer értelmet, ha föltekintünk arra, akit átszúrtak, akit értünk megöltek. Krisztus nem kényszerből, nem magatehetetlenségből vállalta ezt, hanem irántunk való felmérhetetlen szeretetből.

Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…