> Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki - Imalánc.ro
 
7. május, 2022Igehirdetések Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Abban az időben, amikor Jézus Kafarnaumban az élet kenyeréről beszélt, tanítványai közül, akik (szavait) hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?”

Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet.

De vannak közöttetek, akik nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni.

Aztán így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.

Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak vele.
Jézus ezért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?” Simon Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.”

János Evagéliuma 6,60-69

Jézus eukarisztikus beszéde okozza a megoszlást a tanítványok körében. Sokan közülük ennél a pontnál elveszítik Jézus iránti bizalmukat, túl sok nekik ez a tanítás. Ugyanakkor érzik, hogy Jézus egy adott ponton már túllépte a Törvény határát, mert Istennek tartotta magát. Ez a feszültség nem az ellenfeleivel jön létre, hanem a közösségen belül csapódik le. Jézus azonban senki kedvéért nem mond le tanításának lényegéről. Ellenkező esetben ez meghasonlás lenne önmagával. Jézus igénye, hogy ezáltal életete adjon szintén okot ad az aggodalomra. A bölcsességi irodalom és a mannáról szóló párhuzam teszik érthetővé a korábbi tanítást.

A párbeszéd másik nagy témája a hit. Itt letisztul az a tanítás, hogy csak, aki Lélekeből született értheti meg a lelki dolgokat. Ugyanakkor ismét felszínre jön az Atya vonzásának a fontossága. A tanítványok közül sokan eloldalognak. Ez ad okot a Péternek szóló kérdésre, aki már a tizenkettőnek a képviselője. Péter hitvallása már egy korábbi témának a tisztázása. Péter őszintén bevallja, hogy nincs más viszonyítási pontjuk, nincs más érdemleges kapcsolatuk. Itt Jézus tanításának és Messiás-voltának a hegemóniája fejeződik ki. Nincs más Isten, nincs más Tanító, akihez tanácsért, életért folyamodnának. Egyedül Krisztus tudja betölteni lelki igényeiket, Ő ad nekik értelmet az életre. Péter kifejezi, hogy társaival együtt a krisztushívők közösségéhez tartoznak. Ők már döntöttek, amikor meghívást kaptak.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom