> Sebestyén Péter – A Nagy ,,Frissítés”… - Imalánc.ro
 
2. május, 2022Publicisztika Sebestyén Péter – A Nagy ,,Frissítés”… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Másképpen szólva a szép új világ, az amerikai álom, a „Great Reset” az alvó állam álma úgy tűnik, kezd valóra válni. Nem épp úgy, ahogy gondolták, de mégis. Jót tett neki a migráció, a „píszí”, a „mítú,” a BLM, a genderhiszti, a „cancel culture,” sőt még a világjárvány és a háború is.

A konspirációs elméleteknek egyetlen rossz tulajdonsága van: általában valóra válnak. Most is ott tartunk. Mostanság sokan szidtak, hogy „Miért uszítasz? Ne lázíts! Ez gyűlöletbeszéd! Ez hogy is jelenhetett meg? Miért látod mindenben csak a negatívumot? Túl szubjektív vagy, elfogult. Nézd a másik jó oldalát is. Írjál szépet, vigasztalót!”… Nos, megtörtént, anélkül, hogy visszaacsarkodtam volna a kárálókra a közösségi oldalon. Ha ki tudjuk kódolni a jelen világ jelenségeit, észrevehetjük „gyalogosként” is, hogy megváltoztak az előjelek, kitekeredett a szavak nyaka, eltorzult az észlelésünk és a valóságérzékelésünk. Direkt úgy kapjuk a média ingereket, adagolva és átmaszkírozva, ahogyan fogyaszthatóak, hihetőek, hogy a hihetetlentől se idegenkedjünk. Beleillenek abba a képbe, ami általuk alakult ki. Mert csak azt látjuk-halljuk, olvassuk, amit nekünk feltálalnak. Nem baj, ha sótlan, ha vegán, ha környezetkímélő, nincs benne már annyi fosszilis szennyezettségi öko-lábnyom, – legalább az agyunk eközben szépen átmosódik.

Ismerősömtől kaptam egy levelet, amelyben lajstromba szedte, mostanság mi minden nélkül élünk vígan.

Elmerengtem az alábbiakon:

a telefonok vezetéknélküliek / a tűzhelyek lángnélküliek / az autók kulcsnélküliek / a motorok üzemanyag nélküliek /az ételek zsír nélküliek / az autókerekek belső nélküliek / a ruhák ujjnélküliek (de kapucnisak) / a fürdőruhák melltartónélküliek / a fiatalok munkanélküliek / a vezetők erkölcs nélküliek / a kapcsolatok bizalomnélküliek / a hozzáállások empátianélküliek / a gyermekek apanélküliek / az érzések szívnélküliek / a gyermekek modor nélküliek / az országok Isten nélküliek!

Sommás a kép, talán túlzó itt s ott, mégis magunkra ismerünk bennük. Talán folytathatnók is a -mentes jelző segítségével: nikotinmentes cigi, koffeinmentes kávé, húsmentes töltött káposzta, cukormentes kóla, fedezetmentes csekk, őszinteségmentes ígéret, autómentes nap, tévémentes szórakozás, következmény mentes döntések, büntetésmentes bűnök, kötelességmentes jogok, szabadságmentes rabság.

Mert ebben a nagy frissítésben ábrándjaink túszul ejtettek, illúzióinkat kegyetlen és kíméletlenül gyilkoló ideológiává merevítettük, s már-már készen állunk arra, hogy kimondjuk saját halálos ítéletünket. Annyi mindent megengedünk magunknak, annyi mindent elhagyunk, felhígítunk, átértelmezünk, hogy évezredes értékvilágunk, tapasztalatunk, emberségünk egyéni és közösségi szintjei alapjaiban inognak meg. Ez már nem a józan ész, ez már nem a normalitás, inkább az Isten nélküli világ földi paradicsomának rúgkapálózása, amikor a sátán felfalja saját gyermekeit.

Oda jutottunk, hogy a tét már nem más, mint a fizikai fennmaradásunk.

A háború azt is felszínre hozta, hogy környezeti katasztrófáknál hamarabb fenyegeti az emberiséget az éhínség. S ettől a jóléti keresztény államok még inkább megijedtek. A fegyvert viszont nem lehet megenni, s az a halottakat sem fűti. Hiszen a vesztesek hiába nyomatnak több milliárd dollárt, a papír értékesebb lesz, mint maga a fedezet nélküli pénz. A dollár az olajhoz van kötve, de a rubel az aranyhoz. A másiknak állított csapda így a valódi agresszort ejti foglyul.

Holott a keleti birodalomban lenne energia, a nyugaton technológia, csupán bizalom és hit kellene egymásban. És Istenben.

Talán az a „vigasztaló” ebben a posztmodern háborúban, hogy a győzteseket és a veszteseket is ráébreszti majd saját felelősségükre. Hiszen a háborús bűnösök is meghalnak és feltámadnak. Nemcsak az ártatlanok. De nem mindegy hogyan, miért élünk és halunk meg.

Mert, amíg egyik vagy másik fél a mindennapi fegyvereiért imádkozik, vagy éppen a háború meghosszabbításában érdekelt, addig Isten kezét is megkötik, és a segítőkész embereket is félrevezetik.

Mi inkább merjünk hinni az ima erejében. Mert annak hatására születik a béke. Leginkább a szív mélyén.

Forrás: peterpater.com