> Nem vagytok mindnyájan tiszták - Imalánc.ro
 
14. április, 2022Igehirdetések Nem vagytok mindnyájan tiszták bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra, amikor ebből a világból vissza kell térnie az Atyához.

Mivel szerette övéit, akik a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének. Vacsora közben történt, amikor a sátán már fölébresztette Júdásnak, Karióti Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el őt. Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza. Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső ruháját, fogott egy vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet öntött egy mosdótálba, és mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a derekára kötött kendővel meg is törölte.

Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt: „Uram, te akarod megmosni az én lábamat?” Jézus így felelt: „Most még nem érted, mit teszek, de később majd megérted.” De Péter tiltakozott: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!” Jézus azt felelte: „Ha nem moslak meg, nem lesz semmi közöd hozzám!” Erre Péter így szólt: „Uram, akkor ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” Jézus azonban kijelentette: „Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” Tudta ugyanis, hogy egyikük elárulja, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.” Miután megmosta lábukat, fölvette felső ruháját, újra asztalhoz ült, és így szólt hozzájuk:

„Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.”

nos Evangéliuma 13,1-15

Nagycsütörtök estéje az utolsó vacsora termébe és a Getszemáni kertbe kalauzol minket. Húsvét szent titkát az egyiptomi kivonulás éjszakájának fényében értjük meg. Ahogyan a húsvéti bárány vére szabadulást hozott,, ugyanúgy Krisztus vére megszabadít minket a bűn rabszolgaságából. Az Egyház, a krisztusi közösség minden szentmisében megemlékezik és jelenvalóvá teszi, hogy Jézus magát áldozati báránnyá tette. Nem csak egyszerű megemlékezés, hanem részesedés Jézus kereszthalálából és a feltámadás gyümölcseiből. A tanítványság külső megnyilvánulása az egymás iránti kölcsönös szeretet. Ez a leghatékonyabb tanúságtétel. A szentmisén való részvétel egyben emlékezés és tanúságtétel. Benne Krisztus szentségi módon van jelen. A hála és a tisztelet kell mindig kifejeződjön, amikor Feléje közeledünk.

Viktor E. Frankl a második világháború borzalmainak a túlélője a szenvedést a túléléshez szükséges rosszként értelmezi.

Skóciában történt. Egy lelkipásztor tudomást szerzett egy nehéz sorsú özvegyasszonyról. Elhatározta, hogy meglátogatja és anyagilag is segíteni fogja. Beszélgetés közben elárulta, hogy gyakran még a legszükségesebb élelmiszereket is nélkülözi. A fia Ausztráliában él, és havonta küld neki egy levelet, amelybe érdekes képeket küld el. A lelkész elkérte tőle a képeket, és kiderült, hogy értékes külföldi bankjegyek voltak benne. Ez a történet találóan ábrázolja a mai emberiség hányatott állapotát. Jézus az élet kenyerét hagyta ránk, de mi gyakran éhezünk, nélkülözünk. A mai napot zöld csütörtöknek is nevezik. A név a Getszemáni nevű zöld kerttől származik, amelyben a megváltás zöldülni és csírázni kezdett. A hagyomány szerint ezen a napon a harangok Rómába költöznek.

1674 Nagyszombatján történt Rómában. Egy Kopaczky Mihály nevezetű diák azt hallotta, hogy Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek. Elhatározta, hogy a késmárki templom tornyába felmászik, és a haranggal együtt Rómába viteti magát. Felmászott a késmárki toronyba és az öreg harangba bújt, és szíjjal hozzákötötte magát. Egyszerre nagy rázkódást érzett és mintha kirepül volna a toronyból és eszméletét vesztette. Rómában a Szent Péter dóm sekrestyéjében ébredt fel.

A négy evangélista közül János csak a lábmosás gesztusát mutatja be. Az eukarisztikus közösséget csakis a szeretet teheti hitelessé, vétele a közösséget a szeretet családjává teszi.

Az utolsó vacsorán Péternek elárulja, hogy egy közülük tisztátalan módon vesz részt a lakomán. A lábmosás szertartása Jézus végső elkötelezettségének és szeretetének a meghamisíthatatlan jele.

A mai est másik fontos színhelye a Getszemáni major. Mi is elkísérjük Jézust a Getszemáni kertbe. Itt megtudjuk, hogy az Istennek szentelt csend nélkül nem léphetünk Krisztus nyomába. Jézus úgy akarja megtalálni az életét, ahogyan azt az Atya feltárja Neki. Az apostolok nem értik Jézus halálos szomorúságát, és virrasztásra nógató szavait. „Az ember mindig elesik, így lesz Veled örökre testvér” (Megint elestél; Kovács Gábor). Ez az éjszaka elárulja Jézus virrasztással és imával töltött éjszakáinak a titkát. Minden kezdeményezést megbeszélt az Atyával. Az apostolok ellankadnak és alvásra hajtják a fejüket. Jézus oda-vissza jár az éber Atya és az alvó apostolok közt. Nem esik kétségbe, hanem az Atyával tartott tanácskozás után bátran rálép a keresztútra.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom