18. november, 2021Igehirdetések Ne féljetek! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Amikor (a kenyérszaporítás után) a tömeg befejezte az étkezést, Jézus mindjárt a csónakba parancsolta tanítványait, hogy amíg ő elbocsátja a tömeget, menjenek át előtte a túlsó partra. Amint elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben beesteledett, s ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt.

Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket; „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!” Erre Péter odaszólt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!” Ő azt mondta: „Jöjj!” Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett.

Felkiáltott: „Ments meg, Uram!” Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?” Mikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: „Te valóban az Isten Fia vagy!”

Máté Evangéliuma 14, 22-33

      A vihar lecsendesítésének története a hit próbáját mutatja be. A vihar lecsendesítésének az eseménye itt az Egyház szimbólumává válik. Péter Jézus szavára a lehetetlent is megpróbálja. A közösségi imán kívül fontos az egyéni imádság is, amely az Istennel való kapcsolatot szilárdítja meg. A vihar a világ rosszindulatú erőit jeleníti meg. Péter apostol tapasztalata később az Egyház tapasztalatává érik: ha elveszítjük szemünk elől Krisztust, akkor süllyedni kezdünk.

      Először Jézust kísértetnek látják, csak amikor a stílusának megfelelően szólítja meg őket, akkor észlelik meg a valóságot. Jézus a hajnalban, valószínű a ködös reggelen érkezik meg a vízen. Az apostolok ismét megtapasztalják Krisztus természetfeletti hatalmát. A lélek sötét éjszakájában kísértetszerűen megjelenik Krisztus. A sötétben, az árnyvilágban tapogatózó emberek nem találnak kiutat a zátonyból. Egyedül Jézus világossága ad erőt és képességet, hogy felül tudjunk kerekedni félelmeinken, negatív tapasztalatainkon.

      A hit minket is betájol a lélek sötét éjszakájában, hogy megtaláljuk a Mesterhez vezető utat. Életünkben sokszor tapasztaljuk a hullámcsapásokat, amelyek gátolják a lelki fejlődésünket. Csak a hit tart meg a vihar közepette. Ha úgy érezzük, hogy lelkileg süllyedünk, akkor tekintsünk Krisztusra, aki erőt, bátorságot, hitet ad nekünk.  

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…