Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért (Kafarnaumba, Péter házába).
Ott azonnal nagy tömeg verődött össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük.
Amikor rokonai ezt meghallották, elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy eszét vesztette.
Márk Evangéliuma 3, 20-21
Ebben az evangéliumi részletben még világosabb lesz Jézusnak az a megjegyzése, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Cselekedetei embert meghaladó erőről árulkodnak, hiszen még az evést is gyakran elhanyagolta.
A családja, illetve rokonai féltik, mert együgyűhöz hasonlóan viselkedett. Valóban csak Isten ügye érdekelte, nem az emberi érdekek, hasznok a meghatározó szempontok döntéseiben, hanem Isten, a mennyei Atya ügye.
Az emberek eszeveszetten keresték a társaságát, jelenlétét, ezért gyakran bujdosnia kellett. Ő az Egyházat építi, és valószínű már nem volt ideje rokonaival foglalkozni. Talán szent irígység vetette fel a fejét a családja körében, mert idegenekre pazarolta minden energiáját. Jézus viselkedésével családja felé is jelzi, hogy az új Izraelt akarja felépíteni, és nem egy szakadár, fanatikus csoportot, amelyet csak az egyéni, rokoni kapcsolatok vezérelnek.
Nem a férfi akaratából, test kívánságából születik meg ez a közösség, hanem a Szentlélek erejéből. Olyan lelkes férfiak társaságát hozza létre, akik a végletekig képesek elmenni Vele. Mindenhova elkísérik, mert érzik, hogy nem egy új iskolát, tant hoz létre, hanem egy új életstílust, egy új életformát.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom