6. június, 2021Igehirdetések Mindaz, aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Jézus az ő tanítványaival elment haza. Ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még evésre sem maradt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, odamentek, hogy elvigyék őt. Az a hír járta ugyanis, hogy megzavarodott.

Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek, azt mondták: „Belzebub szállta meg”, és: „A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.”
Ám ő magához hívta őket, és példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hogyan űzhetné ki a sátán a sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn. Ha egy család meghasonlik önmagával, az a család nem maradhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlik önmagával, akkor nem maradhat fenn, hanem elpusztul. Az erősnek házába nem törhet be senki, és nem ragadhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erőset; így viszont már kirabolhatja a házát.
Bizony, mondom nektek, hogy az emberek fiainak minden bűnt megbocsátanak, és minden káromlást, bárhogyan is káromkodnak. De aki a Szentlelket káromolja, az soha nem nyer bocsánatot, azt örökös, bűn terheli.” (Azért mondta mindezt Jézus), mert azt terjesztették: „Megszállta a tisztátalan lélek.”
Közben anyja és testvérei is odaértek. Megálltak kint, üzentek érte és hívatták. Körülötte tömeg ült. Azt mondták neki: „Anyád és testvéreid keresnek téged odakint.”
Ő így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” Azután végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, ezt mondta: „Íme, ezek az én anyám és az én testvéreim! Mindaz, aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám!”

Márk evangéliuma 3, 20-35

     Savatie Bastovoi egyik könyvének a címe a következő: Az örödög politikailag korrekt. Ebben a könyvében a posztmodern kor szellemi áramlatáról, illetve erkölcstelen, ateista felfogásáról ír, amely helyesnek tartja az öngyilkosság gyakorlatát, mert az idősödő személyek, már nem tudnak hasznos tagjai lenni a mindenkori társadalomnak, főleg a gazdasági világ haszonelvű elvárásainak.
     Bár a cím más témát érint, Jézus hazatérésének történetéhez kapcsolódva, mégis sokatmondó. Az ördög mindenkor szalonképességét, ügyes űzérkedéseit tárja fel, aki jól belesimul az emberi törekvések, főleg az emberi kapzsiság által szavatolt normák világába. Az örödög minden korban szalonképes, nem kellemetlenkedik sokáig, hanem alkalmazkodik az emberek ízléséhez, divatjához, szokásaihoz, kényelméhez. Az ember tudás, szeretet utáni vágyát tudja a legjobban a saját malmára hajtani. Példa rá az első emberpár bűnbeesése. Nem abból indul ki, hogy valamit megtiltottak, hanem az emberi kíváncsiság, meggyengült bizalom talaján mozog. Tudja, hogy az ember bizonytalan Isten barátságában, éppen ezért az emberi ambicíózust használja fel, hogy elültesse a bogarat a fejébe: a kert összes fájára utal, majd az ember gőgjére alapozza a tervét: egyél a fáról és olyan leszel, mint Isten.
     Jézusról még a rokonai is azt hitték, hogy megháborodott. Olyan hírek érkeztek róla, hogy betegeket gyógyított meg, ördögöket űzött ki. Miért nem otthon kezdte el a csodáit, miért nem a családjában kezdte el a csodáit? Egy másik helyen meg is indokolja az evangélium, hogy miért nem tudott csodát tenni szülővárosában: nem tudott csodát tenni, mert nem volt hitük. Hit nélkül a csoda nem működik. Aki tele van mindenféle előregyártott elmélettel, tudományos magyarázattal, ateista világnézettel, az még a nyilvánvaló csodákat sem tudja elfogadni.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom