15. november, 2020Igehirdetések No comments

   Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:

Egy ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt.

   Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, és másik ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott: másik kettőt szerzett. Az pedig, aki csak egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette a földbe urának ezüstjét.

   Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük. Jött az, aki öt talentumot kapott: hozott másik ötöt is, és így szólt: „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik ötöt nyertem rajta.” Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!” Jött az is, aki két talentumot kapott, és így szólt: „Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik kettőt nyertem rajta.” Az úr így válaszolt: „Jól van, te derék és hűséges szolga! A kevésben hű voltál, sokat bízok rád: Menj be urad örömébe!”

   Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Így szólt: „Uram! Tudtam, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahová nem vetettél, és onnan is szüretelsz, ahová nem ültettél. Félelmemben elmentem hát és elástam a földbe a talentumodat. Nézd, ami a tied, visszaadom neked!” Válaszul az úr ezt mondta neki: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad, hogy aratok ott is, ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is, ahová nem ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!”

                                       Máté Evangéliuma 25,14-30

   Máté az eszkatológikus előadásába helyezi ezt a példabeszédet. Közvetlenül Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulása, és a Templomban történt eset után szerkeszti. A szenvedés eseményei követik ezt. A talentum 34 és fél kilo, (egy talentum ezüst 6000 dénárnak felelt meg, a mina annak a hatvanszorosa) aranyban vagy ezüstben nagy értéket jelentenek. Nem földi értékről van szó, hanem természetfölötti képességekről. Az örök élet nem az anyagi jóllétnek a folytatása, hanem az Isten életében való részesedés. Isten nem igazságtalan, amikor visszaköveteli az elrejtett talentumot, ami a hanyag szolgáé lett volna. az a kamat.

   Isten országának az eljövetele a szív ügye, ezért teljes odaadással kell végeznünk feladatainkat. Mindkét példázat az Úr jövetelének a várakozásáról szól. A hűséges szolgák jutalomban, a hanyagok büntetésben részesülnek. A minákról szóló példabeszédben a tíz szolga egyforma összegű minát kapott. A talentumokról szóló példabeszédben az Úr tudta, hogy kire mennyit bízhat, itt egyformán kapják a minákat. Ezekkel kereskedniük kellett, és megsokszorozták a rájuk bízott összeget. Mindkét esetben jutalmat kaptak a munkájukért, befektetésükért.

   A talentumról szóló példabeszédben a jutalom egyértelműen az, hogy részt vehetnek az Úr lakomáján.

   Jézus mennybemenetele előtt feladatokat és karizmákat hagyott a tanítványokra. Tőlük is azt várta, amit a gazda a szolgáitól, hogy a missziójuk alatt bő termést hozzanak. Távolléte nem lazítást, tétlen várakozást, hanem serény munkálkodást jelent. Visszajöveteléig mindenkinek feladata és felelőssége van az Ő közösségének az építésére, szellemi-lelki képességeinket a közösség gazdagítására kell használjuk. Ha a rabszolgákra gondolunk, akkor azok engedelmességgel és fegyelmezettséggel tartoztak gazdáiknak, ugyanakkor részükről védettséget is élveztek. Isten sem egyenlőképpen osztogatja ajándékait, hanem figyelembe veszi mindenkinek az alkalmasságát. Az adottságok, talentumok továbbra is az Úr birtokában maradnak, felelősségteljesen szabad felhasználnunk őket. A hű szolgák okosan kereskedtek, de a nyereséget nem tarthatták meg maguknak, hiszen a gazda tulajdonával nem rendelkezhettek a saját elképzeléseik szerint. A lelki életben is hasonlóképpen működik, minél több adománnyal rendelkezik valaki, annál többet várnak el tőle.

   Jézus eljövetelekor a számonkérés után a jutalmazás kettős: új feladattal bízza meg a tanítványokat (Jel 5,10 és 22,5) és részt vehetnek az ünnepi lakomán (Jel 19,9).

Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…