A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: „Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!
Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!”
Máté Evangéliuma 28, 16-20
A mennybemenetel igen fontos mozzanata Jézus életének, mert földi küldetésének elvégzése után hazamegy. Ismerjük a közszóllásként használt közmondást: mindenhol jó, de a legjobb otthon. Jézus földre jövetelével megváltoztatta a földi lét hogyan-ját. Az emberi lét nemcsak küzdelem, harc, kemény próba, hanem lehetőség egy szebb, egy elviselhetőbb világ megteremtésére. Földi élete során Jézus közölte velünk azokat a fontos üzeneteket, amelyeket az Atya bízott rá. Az elválás Tőle fájdalmas, de reményteli, mert kilátásba helyezi a Szentlélek elküldését. Ez egy fontos kikötés, mert időben jelzi Krisztus művének a folytatását. Krisztus mennybemenetele kicsiben rámutat földi zarándokutunk céljára. Nekünk is a mennyben van a helyünk. Ugyanakkor bátorítólag hat, hogy biztosítja követőit az Ő állandó jelenlétéről. Azért ment el, hogy elküldje a Szentlelket és helyet készítsen számunkra.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom