7. augusztus, 2020Igehirdetések No comments

   Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz:

   Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen! Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énérettem elveszíti életét, megtalálja azt.

   Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért?

   Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.

   Bizony, mondom nektek: Az itt állók közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában.

                                                        Máté Evangéliuma 16, 24-28

   Jézus követése nem a nehézségeinktől való menekülésből kell fakadjon. Téves az a felfogás, hogy ha Jézust követem, akkor cserébe semmi baj sem érhet engemet. Pedig igen is a verebek is lezuhannak (Mt 10,29), a jó embereket is érheti baj. Jézus fontosnak tartja, hogy a követői teljes lényükkel lépjenek a nyomába. Ebben gyakran benne van az is, hogy bizonyos gyengeségeink, beidegződéseink megmaradnak. Szent Pál saját keresztjét tövisnek nevezi, amelytől nem tud megszabadulni. Mindenki életében vannak ilyen tövisek, amelyeket nehezen tudunk kihúzni, eltüntetni, mert eltávolításukkal is megsebezhetjük önmagunkat. Jézus a keresztjeinkkel együtt vállal fel minket. Nem azt kéri tőlünk, hogy először szabaduljunk meg a nehézségeinktől, és csak utána keressük az Ő arcát. Nem a kereszthez való föltétlen ragaszkodásra akar tanítani, hanem az engedelmességre, mert könnyen megtörténhet, hogy valaki a boldogságot jobban keresi Istennél, ezért egyiket sem találja meg igazából. Nem az élet elvetésére akar tanítani, hanem az elköteleződés fokát akarja kiemelni.

   Csak a saját keresztünk elfogadásával léphetünk rá a Krisztus-követés útjára. Nincs kereszttől mentes, steril keresztény élet. Minden nap meg kell harcolnunk önmagunkkal, környezetünkkel, a Sátán kísértéseivel. Isten nem veszi el a szenvedést, de megadja a szenvedés elviselésére az erőt, a kitartást.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…