Jézus így tanított az utolsó vacsorán:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!
Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében.
Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen.
Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura.
Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek.
Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”
János Evangéliuma 15, 9-17
De Jézus az apostoloknak nem egy törvénykötetet, újabb tant hagyott hátra. Az utolsó vacsora búcsúbeszédében az Atya irgalmas szeretetére hivatkozik. Jézus tőle kapja a motivációját. Ez a tökéletes minta jelenti az apostolok számára a haladás útját.
Amikor megparancsolja a szeretetet, akkor erre a mintára hivatkozik. A szeretet hősies formája életünk feláldozása másokért. Jézus megismétli a szeretet parancsát, és ez egyben a tanítványságnak az örök mércéje. Ugyanakkor ez jelenti az örömnek a kötelékét. Neki köszönhetően egy szorosabb baráti kapcsolat alakul ki köztük.
A szolga csak kényszerből cselekszik a tanítvány tudatosan követi isteni mesterének az élet példáját. A kiválasztottság lényege Krisztus jelölése. Ő választotta ki a megfelelő személyeket küldetésének a folytatására. A kiválasztottaknak pedig megígéri, hogy az Ő közbenjárására kéréseik mindig meghallgatásra találnak. Ez az ígéret ma sem vesztette el érvényességét.
Amit hittel kérünk Krisztus közbenjárására, azt Isten megadja nekünk. Ezzel a bizalommal kell továbbra is kérjük Isten segítségét életünkre, munkánkra.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom