17. január, 2021Igehirdetések No comments

   Abban az időben ott állt (Keresztelő) János két tanítványával, és mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!” Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta , és követni kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit kívántok?”

   Azok ezt felelték: „Rabbi – ami annyit jelent, hogy Mester –, hol laksz?”

   „Jöjjetek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak. Ez a tizedik óra ige körül volt.

   A kettő közül, akik hallották ezt Jánostól és követték (Jézust), az egyik , András volt, Simon Péter testvére. Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet”, és elvitte Jézushoz.
Jézus rátekintett, és így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, de Kéfásnak, azaz Péternek fognak hívni.”

                                                         János Evangéliuma 1, 35-42

   András apostol, akit még az első meghívottként is szoktak emlegetni egy igen fontos személyre talált rá az életében. Zebedeus fiai Keresztelő Szent János tanítványai lettek. Életük akkor változott meg, amikor Keresztelő felhívta a figyelmüket egy harmadik személyre: az Isten Bárányára. János és barátja, András a Mesternél töltöttek egy egész napot. Annyira tetszett nekik amit hallottak Jézustól, hogy lelkesedésükben másokkal is megosztották ezt a fenséges élményüket. András apostol először Simon testvérét szólította fel, hogy kövesse Jézust.

   Jézus Péternek intézett szavai már az Egyházban kialakult hierarchiára utalnak: Te Simon vagy, János fia, de Kéfásnak, azaz Péternek fognak hívni (Jn 1, 42b). Az apostoli hagyományban először csak Pétert nevezték apostolnak, ezzel kifejezték elsőbbségét a tanítványok között.

   Ezek a meghívás-történetek megértetik velünk, hogy nem létezik egyforma hivatás. Mindenkit személyesen, illetve másokon keresztül szólít meg az Úr. Sámuel próféta még nem sejtette, hogy ki az, aki szólítgatja. Többször el kellett hangzania a meghívásnak, hogy lelki mestere megértse, hogy ki az, aki tanítványát álmában hívogatja.

   Gyakran minket is megzavar a saját felfogásunk, előregyártott elméletünk, a világ állandó zaja. Csak a belső szobánk csendjében kristályosodik ki a minket hívogató isteni hang tisztasága. Naponta nyitottá kell tegyük szívünket, hogy megértsük Isten ránk vonatkozó üzenetét. Lehet, hogy közvetlenül hív meg minket, mint Ábrahámot, vagy a mindennapi munkánk végzésekor, mint Mózest. Egy biztos, hogy mindenkit meg akar szólítani, meg akar hívni az Ő szolgálatára. Ne felejtsük el Szent Pál szavait: A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz (1Kor 4-6).

Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…