Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! 
Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.
Máté Evangéliuma 11,25-30
Vajon mit rejtett el az atya a bölcsek és az okosok elől? Valamilyen fajta misztikus tudást, megvilágosodáshoz szükséges adatokat? Itt elsősorban az üdvösség jó híréről van szó, amelyre elsősorban a világ kicsinyei, a világ szegényei nyitottak.
A tudós annyira el van foglalva saját tudományának fejlesztésével, kutatásával, hogy nehezen tud odafigyelni a világ rendezett voltára, amely egy értelmes alkotóról árulkodik. A hatalmasok, gazdagok saját játszmáikkal vannak elfoglalva, nincs idejük a „lelkizésre”, vallásos dolgokra. Isten a betlehemi jászol egyszerűségében akarta megközelíteni az emberiséget. Egyesek számára hihetetlen, mások számára elfogadhatatlan ez a szegénység, egyszerűség.
Meghívást kapunk Jézus igájának, keresztjének hordozására. Ezt már Jézus szeretetével átölete, értünk elhordozta. Csak Nála találunk igazi kikapcsolódásra, üdülésre. A rohanó világ közepette jó tudni, hogy van egy olyan hely, ahol meg lehet pihenni, magunkra tudunk találni.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom