31. december, 2020Igehirdetések Itt az utolsó óra! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Gyermekeim! Itt az utolsó óra! Amint hallottátok, eljön az antikrisztus. Már eddig is sok antikrisztus lépett föl. Ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közülünk kerültek ki, de nem tartoztak közénk. Ha közénk tartoztak volna, velünk maradtak volna. De rajtuk kellett nyilvánvalóvá lennie, hogy nem mindenki tartozik közénk.

   Ti azonban a Szent(lélek) kenetében részesültetek, és ezt mindannyian tudjátok. Nem azért írtam nektek, mintha nem ismernétek az igazságot, hanem azért, mert ismeritek; és azt is tudjátok, hogy semmiféle hazugság nem származik az igazságból.

                                                                                                  Szent János apostol első levele 2,18-21

   Az utolsó óra kifejezés azoknak szól elsősorban, akik elhagyták a krisztusi közösséget. Jézus antikrisztusról, hamis prófétákról beszélt. A szent író ezekkel a kifejezésekkel azokat a szemékyeket jelöli meg, akik eltávolódtak az igazi tanítástól, és a maguk elméleteit gyártották Krisztusról és a végső napokról. Minket a keresztség és a bérmálás szentsége megerősít az igaz hitben, és segít bennünket, hogy megértsük, mi az ami az üdvösségre vezet.

   Szent János szembeállítja a hazugságot a krisztusi igazsággal. Korunkban a relativizmus veszélyeivel kell szembenéznünk, amikor elutasítanak mindenfajta tekintélyt és semmit sem tartanak biztosnak, sem az örök életet, sem a feltámadást. Szomorú, hogy a keresztények között is gyakran hallani a következőket: Még senki sem jött vissza a halálból, hogy elmesélje milyen odaát. Jézus arra törekedett, hogy nekünk elmondja azt, ami az üdvösségünk szempontjából létfontosságú és figyelmeztessen arra, hogy csakis a szűk ösvényen lehet a mennyországba jutni.

   Krisztus szempontjából nincs kétféle üdvösségre vezető út, illetve nincs aranyközépút, kifejezetten figyelmeztet arra, hogy nem lehet két úrnak szolgálni, és hogy mindennél jobban veszélyesebb a közömbösség, a nemtörődömség.

   A polgári év végén hálát adunk és visszatekintünk, illetve számadást tartunk. Hálát kell adjunk azért, hogy a sok fenyegető veszélyek ellenére még életben, egészségben megmaradtunk. Nem tértünk le a krisztusi útról, hanem gyarlóságaink ellenére megmaradhatunk Isten kegyelmi vonzásában. Mindig új esélyt kaphattunk a megtérésre és a kiengesztelésre. Isten nem szűnt meg minket szeretni, ma is továbbra küldi kegyelmeit. Gyakran nem Isten gyermekeiként éltünk, nem krisztusi módon viselkedtünk a társadalomban, a családjainkban. Mégis újabb lehetőséget kaptunk a javulásra, a megtérésre. Nagy Szent Terézzel bátran kimondhatjuk: Ha miénk Isten, miénk már minden.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…