25. április, 2021Igehirdetések Ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Abban az időben Jézus így szólt: Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem a sajátjai, otthagyja a juhokat, és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal.

   Én vagyok a jó pásztor. Ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, – mint ahogy az Atya ismer engem, és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell. Hallgatni fognak szavamra, és egy nyáj lesz és egy pásztor.

   Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd ismét visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól.”

                                                          János Evangéliuma 10, 11-18

    Mit tegyek, hogy szép és értékes legyen az életem? – ez lehetne a hivatásra vonatkozó kérdés. Szent Pál a korintusaikhoz írt első levelében különféle karizmákról beszél, ezeket mind a Szentlélektől kapjuk. (1Kor 12) A hivatások sem egyformák, de ezeket is Istentől kapjuk. Mindegyik hivatás egy nagyobb dologra, egy természetfölötti csodára hív meg minket. Ez a kilépes az Úr imádásához és a testvérekben való szolgálathoz kell vezessen bennünket. Mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy megérintsen bennünket az Ige magvában levő kegyelem ösztönzése, amelynek növekednie kell bennünk és a felebarát konkrét szolgálatává kell válnia.

   Minden hivatáshoz elszántság, hivatástudat és konkrét célok kellenek. Ha valaki orvos akar lenni, akkor sokat kell tanulnia és szeretnie kell a betegeket, mert másképpen csak egyszerű hályogkovács színtjén marad, aki nem tudja mikor mit kell tennie.

  Márton Áron meghatározása, hogy a hivatás vágyakozás Isten után, de nem akármilyen, hanem olyan mint az egyszerű hétköznapi ember vágyakozása az őt megillető munkabére után.

   Jézus a jó pásztor. Hogyan tudjuk megkülönböztetni a jó pásztor hangját a rossz pásztor hangjától? Isten hangja szelíden szólít meg bennünket és lelkiismeretünket. A gonosz hangja a rosszra kísért. A két hangnak két különböző nyelvezete van. Isten hangja sohasem kényszerítő, hanem csak meghívó, ajánlkozó. A gonosz hangja elvarázsol, támad és kényszerít: vak illuziókat ébreszt, vonzó, de múlandó érzéseket ébreszt bennünk. Jelszava: szerezd meg és fogyaszd el gyorsan!

   A mindenhatóság érzésével tölt el minket, utána azonban vádol, üressé tesz. Isten hangja kitágítja a látáskörünket, a gonosz hangja lehatárol, falat épít előttünk, sarokba szorít.

   Egy másik tulajdonsága a gonosz hangjának, hogy eltereli a figyelmünket a jelenről, és az ismeretlen jövővel ijesztget, illetve a múlt sebeit idézi fel. Isten a jelenben szólal meg, figyelmünket a má-ra fordítja: most gyakorolhatod a szeretet találékonyságát, most búcsúzhatsz az önsajnálatodtól és a bűntudatodtól, amelyek fogságban tartják szívedet.

   Isten mindenkinek ad hivatást. A múlt héten elhunyt Leonárd ferences atya szavai jutnak eszembe: a Jóisten adja a hivatást és segíti is az embert, ad képességet hozzá, az embernek pedig el kell fogadni. Előbb fel kell ismerni, melyik az a hivatás, amelyet Isten személyesen szánt az illető személynek. Utána következik a döntés, amely lehet rövidebb, vagy hosszabb idejű. Azonban azzal is számolni kell, hogy ha nem döntünk, akkor az is egy döntés. Ahogyan Henri de Lubac mondta, a csali el van vetve, csak még nem tudni, mikor harap rá a halacska.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…