Az utolsó vacsorán mondott beszédében Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a világ adja nektek. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen! Hiszen hallottátok, hogy azt mondtam: »Elmegyek, de visszajövök hozzátok.« Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy ha majd bekövetkezik, higgyetek.
Már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme. Rajtam ugyan nincs hatalma; hogy azonban megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát: úgy cselekszem, amint az Atya meghagyta nekem.”
János Evangéliuma 14, 27-31a
Jézus különbséget tesz a világ békéje és az általa közvetített béke között. A világ békéjét gyakran különböző érdekek, befolyások határozzák meg. Jézus békéje a messiási ajándékok egyike, amelyet egyedül Isten tud megadni azoknak, akik befogadják azt.
Az emberek közti béke nagyon törékeny, mert bizonyos megszorítások, „békefenntartó erők” irányítják. Ezt a békét igyekszik mindenáron megszüntetni a világ fejedelme, aki hamis ígéretekkel árasztja el követőit. Jézus azon ígérete, hogy visszatér, erőt ad az apostoloknak, hogy bátran tudjanak szembenézni a nehézségekkel, a kihívásokkal. Jézus megvédi mindazokat, akik az Ő szolgálatába állnak.
Beszédében utal a kárhozat fiára, aki elárulta őt. Ennek ellenére nem bátortalanodik el, hanem tovább folytatja küldetését. Bár a sötétség erői mind ellene fogtak össze, mégsem tudják megtörni, mert Isten Vele van a legsötétebb óráiban is.
Ahhoz, hogy a békének tartósan örvendhessünk részünkről mindent meg kell tegyünk azért, hogy ne mi legyünk a békétlenség okai, hanem minden igyekezetünkben a békére kell törekedjünk. Csak ott van hit, szeretet, béke, ahol engedik, hogy Isten uralma megvalósuljon a Földön.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom