> Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre - Imalánc.ro
 
4. szeptember, 2023Igehirdetések Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Abban az időben Jézus elment Názáretbe, ahol (egykor) nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett.

 

    Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.”

      Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. „De hát nem József fia ez?” – kérdezgették.

    Ekkor így szólt hozzájuk: „Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem: „Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket – mint hallottuk – Kafarnaumban végbevittél, tedd meg a hazádban is!”

    Majd így folytatta: „Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán.”

     Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt közöttük, és eltávozott.

                                              Lukács Evangéliuma 4,16-30

     Jézus, Keresztelő Szent János tanítványainak kérdésére is Izajás próféta jövendölésével válaszolt: “Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét”.  (Lk 7, 22c, Iz 61; 29; 58)

  Jézus a felkent, de nem emberek kenték fel, hanem a Szentlélek. Jézus küldetésében nagy fontosságot tulajdonított a szegények, a foglyoknak, a hátrányos helyzetű embereknek, a lelkileg megtörteknek. Összekapcsolva a tegnapi evangéliummal, éppen ezeknek ígérte meg Isten a mennyei lakomán az első helyeket.

   A felismerést, hogy Jézus az ÚR igazi felkentje, elhomályosítja az emberek előítéletre való hajlamuk és megátalkodottságuk, hiszen az értelmük hirtelen választ akar adni az ismeretlenre: „Nem József fia ez?” (Lk 4, 22b) Jézus utalt a kafarnaumi zsinagógában történtekre, ahol az élet kenyerények nevezte magát. Jézus ószövetségi példákat hozott fel, annak szemléltetésére, hogy nem ő az egyedüli, akit félreismertek.

   Jézus szavai a zsinagóga hallgatóitól ellenállást váltottak ki. Ha elismerik Jézust, mint Isten fölkentjét, akkor életüket meg kellett volna változtassák. Inkább elhalgattaták lelkiismeretüket, és ennek a szörnyű következménye volt, hogy Jézust meg akarták ölni. Kire hallgatok, amikor szembesülök életem tévedéseivel? El tudom-e fogadni mások igazát felháborodás nélkül?

Ft. Ráduly István Zsolt, Torda