21. március, 2021Igehirdetések Ezért az óráért jöttem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Abban az időben: Azok között, akik felzarándokoltak, hogy az ünnepen imádják Istent, volt néhány görög is.

   Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Betszaidából származott, és kérték: „Uram, látni szeretnénk Jézust.” Fülöp elment és szólt Andrásnak. Aztán András és Fülöp elmentek, és megmondták Jézusnak. Jézus ezt válaszolta: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Emberfia. Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti életét, elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti azt az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya. Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, szabadíts meg ettől az órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!”

   Erre hang hallatszott az égből: „Megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.” A tömeg, amely ott állt, ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött. Mások így vélekedtek: „Angyal beszélt vele.” Jézus megmagyarázta nekik: „Nem miattam hallatszott ez a hang, hanem miattatok. Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét. Én pedig, ha majd fölmagasztalnak a földről, mindenkit magamhoz vonzok.”

   Ezt azért mondta, hogy jelezze: milyen halállal fog meghalni.

                                            János Evangéliuma 12,20-33

   Jézus amikor fölment Jeruzsálembe gyakorlatilag már híres személyiség volt. Az ott tanyázó görögök megkérték Fülöp és András apostolt, hogy szóljanak a Mesternek, a görögöknek is szükségük van ezekre a csodajelekre. Jézus azonban úgy tett, mintha nem hallotta volna meg a kérésüket.

   Jézus azonban előbb be kellett teljesítse az Atya akaratát. Fölmagasztalása előbb a kereszten kezdődött el, majd a dicsőséges föltámadással folytatódott. A megérdemelt dicsőséget a halálon aratott győzelem által nyerte el. Vonzó ajánlatokat kapott az emberektől, de Neki mindennél fontosabb volt az Atya akarata.

   Jézus az apostolok lelkébe ültette el a hit kicsiny magjait, amelyek majd Pünkösdkor kelnek életre. Itt nem az élet gyűlöletéről van szó. Első látásra úgy tűnik, hogy Jézus nem az életet pártolja. Az élet fogalom már más értelemet kapott. Azokat tekintik életrevalóknak, akik jól tudnak érvényesülni a társadalom minden szintjén. Látszólagos sikereket érnek el, és másokkal elhitetik, hogy Isten nélkül is lehet boldogulni.

   Minap valakitől hallottam, hogy egy osztrák cég megbízottja azzal akarta fokozni a cég presztizsét, hogy a cég érdekeit Isten fölé rendelte. A cég még Istennél is fontosabb, ha az érdekek úgy diktálják. Erről a fajta életről beszélt Jézus, amely Isten nélkül akar sikereket elérni.

   A mennyei Atya többször tanúskodik a Fia mellett. Ebben az evangéliumi szakaszban újra elhangzik az Atya szózata: „Már megdicsőítettem, és újra meg fogom dicsőíteni.” (Jn 12, 28c) Ez a tanúság azonban nem azért hangzott el, mert Jézus nem tudott kiállni saját küldetése mellett, hanem még jobban megerősítette Jézusban a küldetés-tudatot.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom