23. január, 2021Igehirdetések Erőnek erejével magukkal vigyék bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

  Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért (Kafarnaumba, Péter házába). Ott azonnal nagy tömeg verődött össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük.

   Amikor rokonai ezt meghallották, elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy eszét vesztette.

                                                 Márk Evangéliuma 3,20-21

   Testvéreim! A szent sátor első részében állt a gyertyatartó és az asztal a felajánlott kenyerekkel. Ezt a részt nevezték szentélynek. A második függöny mögött volt a legszentebb sátorrész, a Szentek szentje.

   Krisztus a ránk váró javak főpapjaként jelent meg, és belépett abba a nagyobb és tökéletesebb sátorba, amelyet nem emberkéz alkotott, vagyis nem ebből a világból való.

   Nem a bakok és bikák vérével, hanem a saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett. Ha ugyanis a bakok és bikák vére és az üsző hamva a tisztátalanokra hintve külsőleg megszenteli őket, mennyivel inkább megtisztítja lelkünket a holt cselekedetektől Krisztus vére, aki a Szentlélek által saját magát adta tiszta áldozatul, hogy az élő Istennek szolgáljunk.

                                                      Szent Pál  Zsidókhoz írt levele 9, 2-3.11-14

   Szent Pál a szent sátor bemutatásával kezdi Jézus főpapi szerepének a bemutatását. A szent sátor két jól egymástól elkülöníthető részre oszlott, amelyeket külön-külön függönnyel láttak el. Ez első, azaz a külső részét képezte a szentély, a második, illetve a belső jelentette a Szentek Szentjét. A főpap az engesztelés napján az áldozati vérrel vonulhatott be a Szentek Szentjébe.

   Jézus nem kell ezt a bevonulást minden évben megismételje, mert áldozatával egyszer s mindenkorra belépett a szentélybe. A sátor két részének a segítségével akarja kifejezni Jézus evilági átvonulását a természetfelettibe. A váltságot, megváltást jelentő kifejezések elsősorban az egyiptomi, illetve a babiloni fogságból való kivonulásra emlékeztetnek.

   Az üszők hamvait akkor használták fel, amikor valaki tisztátalanná lett. Jézus papsága az ószövetség papságától eltérően örök jellegű. Áldozata pedig a mennyben vált teljessé. A Törvény értelmében az áldozatnak tisztának kellett lennie, ezért nevezi Krisztust tisztának. Ez a tisztaság nem higiéniai vonatkozású, hanem erkölcsi. Áldozatával pedig a bűnös lelkiismeretét tudja megtisztítani, a keresztény életet pedig a kultikus cselekedet szintjére emeli.

   A keresztség által mi is részesülünk Jézus papi feladatában. A szentmisében pedig mi is kapcsolódhatunk Krisztus áldozatához. Az áldozat csúcsa pedig a szeretet-egyesülés, a szentáldozás. Nem mi fogadjuk be, hordozzuk, hanem Krisztus fogad be és Ő hordoz bennünket.

Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…