4. szeptember, 2020Igehirdetések No comments

   Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: „János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak.” Jézus így felelt nekik: „Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény? Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek.”

   Példabeszédet is mondott nekik: „Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem kívánja az újat, mert azt mondja: »Jobb az óbor.«”

                                             Lukács Evangéliuma 5, 33-39

    A böjtölésről szóló vita Jézusnak egy újabb alkalmat kínál fel egy példabeszéd elmodására. A farizeusok szemére hányja a böjtölés időszerűtlenségét.

   Egy másik helyen Jézus egy olyan farizeusról állít képet, aki hetente kétszer böjtöl (Lk 18, 9-14). A lakoma az ószövetségben Isten és a népe kapcsolatát jelképezi. A szentírásmagyarázók véleménye eltér abban, hogy Jézus önmagára alkalmazza a vőlegény képét, vagy sem. De ha figyelembe vesszük, hogy a mennyegzővel egyenértékű üdvidőszak az ő jelenlétének köszönhetően érkezett el, akkor illik rá a hasonlat. A böjti időszak akkor érkezik el, amikor a vőlegényt, azaz Krisztust elvetik. Ez a böjtölés Jézus halálával és feltámadásával új értelmet nyer. A tanítványok böjtje Krisztus szenvedésére való emlékezéssé alakul. Ez nem csak időben, hanem tartalomban is kapcsolódik Jézus szenvedéséhez. A jézusi hasonlatok az új üdvrend vallási gyakorlatait állítja szembe a zsidók régi vallási rendjének a gyakorlataival. Az evangélium új rendszere nem azért keletkezett, hogy a régi rendszer hiányosságait pótolja, hanem új szellemben fogalmazza meg a hitet, az Istennel való kapcsolatot, az új szövetséget.

   Az új bor a halál fölötti győzelmet juttatja eszünkbe. A szüret bőséges volt az aszályban, halálban és árvízben veszélyeztetett élet ellenére. A szétzúzott és elromlott szőlőszemekből pezseg elő az új bor az emberi szív teljes örömére. Az óbor pedig a régi megtartását, illetve annak érvényességét szavatolja.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…