9. szeptember, 2020Igehirdetések No comments

   Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, tanítványaira emelte tekintetét, és így szólt:

„Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal.
De jaj, nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj, nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj, nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj, nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal.”

                                      Lukács Evangéliuma 6, 20-26

   A boldogságmondások, másképpen makarizmusok, Isten országának az alapokmányát, alkotmányát képezik. Jézus olyanokat nevez boldognak, akik bár különböző veszélyekben, nehézségekben vannak, de életüket Istenhez kapcsolták. Nehéz volna elképzelni, hogy a szegénység, éhezés, szomorúság, a kiközösítés jobban szolgálnák ezt a célt. Itt inkább a gazdagok és a szegények közti lelki különbséget kell figyelembe venni. Gazdagok lehetnek azok a szegények is, akik hisznek abban, hogy Isten országa Jézus által valósult meg.

   A jajok azokat célozzák meg, akik látszólagos biztonságban, önfeledt kényelemben élnek, és nem törődnek a körülöttük élők nyomorával, szükségével. Olyan személyekről van szó, mint a gazdag és a szegény Lázár példabeszédében. A gazdag mitsem törődött a szegény koldussal. Ő azokat a mai újgazdagokat jelképezi, akik senkin sem segítenek azon a címen, hogy egy pár alamizsna úgysem változtatja meg a szegények társadalmi helyzetét. Azt akarja kihangsúlyozni, hogy a földi élet élvezetei messzemenően lemaradnak Jézus országa által felkínált bologsághoz képest. Mindegyik boldogságmondás végére bele lehetne helyezni Isten nevét, hiszen végső soron csak azok lehetnek boldogok, akik Istenben élnek.

   A boldogság nem a nehézségek kiküszöbölésével jön létre, hanem azáltal hogy megtanuljuk, hogyan fordíthatjuk azokat saját javunkra, személyes fejlődésünkre.

   Marcus Aurelius Elmélkedésében a következőket mondja a lelki beteljesedésről: Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…