Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”
Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás. Ettől kezdve Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól; megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: „Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!” Mire ő Péterhez fordult: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!”
Máté Evangéliuma 16, 13-23
Mindenki személyéről van egy általános vélemény, kép, elképzelés. Ezek koránt sem közelítik meg a valóságot, csak egy-egy szemelvényét, csíráját jelentik a teljes képnek. Az ember nem azonos a róla alkotott képpel, véleménnyel. Ha valakinek először a gyengeségeit ismerjük meg, akkor hajlamosak vagyunk elmarasztaló ítéletet alkotni róla, ha viszont a pozitív oldalával ismerkedünk meg, akkor szimpatikusabb, elfogadhatóbb lesz számunkra. Jézust is korának emberei különböző módon és szempontok szerint ítélték meg.
Mindenki a saját elképzelése, Róla alkotott képe szerint közelítette meg a Jézus-kérdést. Jézusnak azonban a legfontosabb az, hogy mit gondolnak Róla a tanítványai. Péter egy rövid hitvallás-formulában fogalmazza meg, határozza meg Jézus kilétét. Ez a meghatározás már egy letisztult, a korai egyházban megfogalmazott formula, amely inkább egy hivatalos közlést jelent, mintsem személyes vallomást. A párbeszédből is kitűnik, hogy a válasz nem emberi találmány, elgondolás, hanem a Lélek és az Atya kinyilatkoztatása.
Péter azonban nem csak egy meghatározással gazdagodik, hanem olyan lelki hatalmat kap, amely egyedül Istennek van fenntartva. Jézus húsvéti ajándékai közé tartozik a bűnök bocsánata. Ezt a kegyelmet csak az fogadja el, aki már megtapasztalta a bocsánat felszabadító erejét. Akit mindig ócsárolnak, szivatnak, az nehezen érti meg a bűnbocsánat működését, kegyelmeit. Pontosan ezért fontos egy közösségben a kiengesztelődés, a közös ima, az irgalmas szeretet, hiszen ezek különböztetik meg az embert más élőlényektől. Krisztus, az élő Isten Fia az Egyházra bízta a bűnök bocsánatának a kegyelmét, ezért legyünk hálásak, és járuljunk a kiengesztelődés és a béke forrásához.