A tanítványok egyszer odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Miért szólsz a néphez példabeszédekben?” 
Ő így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta jövendölése:
Hallván hallotok, és mégsem értetek, nézvén néztek, de mégsem láttok; megkérgesedett ugyanis e népnek szíve: Fülükkel restül hallanak, szemüket behunyják, hogy a szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, és a szívükkel ne értsenek, s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall! Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok, – és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem hallotta.”
Máté Evangéliuma 13,10-17
A példabeszéd a népies elbeszélés műfajába tartozik. A példabeszédek nem egyoldalú mesék, hanem a hallgatóság részéről itt és most állásfoglalást követelnek.
Azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem maga a példabeszéd a fontos, hanem a takart üzenet, ezért gyakran félbeszakad, hiányosságokat tartalmaz, csak a lényegre fókuszál. Jézus arra törekszik általuk, hogy a titkot megmagyarázza. A titkok a korabeli gondolkodás szerint Isten vég időkre vonatkozó rendelkezései. Az újdonság ebben az esetben az, hogy Jézus személye kerül a titkok központi gondolatvezetésébe. Az apostolok a feltámadás fényében tárják fel a példabeszédeiket. Mindegyik esetben érezzük, hogy ezeken keresztül Jézus örömhírét akarják elfogadtatni. Ezért inkább az értetleneknek, a kicsinyhitűeknek címezik ezeket.
Jézus tanítása tartalmi szempontból volt új. Isten általa nekünk szóló tanítását csak hasonlatokban tudta feltárni. Elsősorban természetfölötti igazságokat akart közölni, de nem kategorikusan, hanem allegorikusan. Tartalmilag két csoportra lehet őket osztani: Isten országáról szóló hasonlatokra, és a döntést, ítéletet hirdető példázatokra: terméketlen fügefa, talentumok, a gazdag és Lázár stb. A harmadik csoport Istennel való kapcsolatunkat tisztázza: a kérő barát, a tékozló fiú stb. A negyedik csoport pedig az embertársainkra vonatkozó magatartásunkat mutatja be: irgalmas szamaritánus, szívtelen szolga, hamis intéző stb.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom