27. április, 2021Igehirdetések Atyám, aki nekem adta őket, hatalmasabb mindenkinél bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában. A zsidók körülvették őt, és megkérdezték: „Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan!”

   Jézus így felelt: „Mondtam már nektek, de nem hiszitek el. Cselekedeteim, amelyeket Atyám nevében művelek, tanúságot tesznek rólam. De ti nem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók. Az én juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Én örök életet adok nekik.

   Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket, hatalmasabb mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből.

   Én és az Atya egy vagyunk.”

                                        János Evangéliuma 10,22-30

   Jézus visszatér a számára veszélyes környezetbe, a Templomba, ahol korábban az életére akartak törni. A Templomba levő emberek azt követelik Tőle, hogy beszéljen nyíltan, ugyanez a követlés már elhangzott a rokonai részéről is. a válasz túl barátságos, ezért nem a korábbi táborhoz intézi a szavait, hanem a hívekhez. A vak meggyógyításakor már tett utalást a kilétéről.

   Újra előkerül a jó pásztor metaforája. Ezzel egyidejűleg utal az elutasítás, tanítványság kudarcának, az üldöztetés okára. A jánosi közösség az előző tapasztalatok fényében értesül a kiválasztottságra, a hit személyi voltára. A hívő emberektől nem tudják elvenni a krisztusi élet ajándékát. A hit által beletestesülnek Krisztusba. A jó pásztor tudta és engedélye nélkül semmi sem történhet meg velük. Nincs az a szellemi, fizikai ellenség, amely el tudná választani őket Krisztustól.

   Krisztus számunkra is jó pásztor. Ismeri nevünket, gyengeségeinket, képességeinket. Senkit sem vet meg azok közül, akiket az Atyától kapott. Ebben a kapcsolatban fontos tényező az Atya vonzása. Az Atya vonza a híveket Krisztushoz. A hit ajándék, ezért nem az érdemeinknek köszönhetjük, hanem az Atya ingyenes szeretetének. Ő tudja, hogy kit miért hívott meg, és milyen feladattal akar megbízni. A hit nélkül minket is bizonytalanság gyötörne.

   Nem ismernénk meg az Atyát, és nem tudnánk követni Krisztust. A hit adja meg keresztény életünknek az értelmét.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…