10. szeptember, 2021Igehirdetések Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak:

„Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a gödörbe? Nem nagyobb a tanítvány mesterénél:

Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere.

Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod embertársadnak: »Barátom, hadd vegyem ki szemedből a szálkát«, holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki előbb a magad szeméből a gerendát, s aztán törődj azzal, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből.”

Lukács Evangéliuma 6, 39-42

      Jézus arról a jelenségről beszél, amit vallásos környezetben képmutatásnak, illetve farizeizmusnak szoktak nevezni. Ez egy olyan magatartás, amikor az ember nem őszinte önmagával és Istennel szemben. Embertársaitól pedig megköveteli, hogy ugyanilyen módon viselkedjenek, mint ő. Jézus abban látja a farizeizmus gyökerét, hogy elnézőek vagyunk magunkkal szemben, amikor bűnt követünk el, de szigorúak másokkal szemben. Magunkkal irgalmasok, elengedőek vagyunk, másokkal szemben azonban kegyetlenek, sőt néha erőszakosok is.

      A mai evangélium arra hív meg mindenkit, hogy mindenki tekintsen saját magába, életébe, és ne azzal fecsérelje az időt, hogy mások hibáival, bűneivel foglalkozik.

      A mások fölötti ítélkezés, számonkérés nem a mi tisztünk, egyedül Isten tudja jól megítélni a szíveket, az emberi cselekedeteket harag és megalkuvás nélkül. A keresztény elsősorban saját életének alakulásával kell foglalkozzon, és amennyiben tud, segítsen másokat is Istenhez közelebb kerülni.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…