10. március, 2021Igehirdetések Aki megtartja és tanítja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   A hegyi beszédben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat.

   Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből sem egy i betű, sem egy vessző, hanem minden érvényben marad. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában.

   És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.”

                                                            Máté Evangéliuma 5, 17-19

   Jézus szavaiból a zsidó-keresztény vita cseng ki. Mi az, amit a mózesi törvényből a keresztényeknek is meg kell tartani, és mi az, ami már a zsidókból megtérteknek sem kötelező? Kényes kérdések, amelyekre utólag a jeruzsálemi első apostoli zsinaton adtak választ. Ha a szóhasználat hétköznapi formája szerint értelmezzük Jézus szavait, akkor a Tóra érvényességét mondja ki. Nem így Szent Pálnál, aki a megigazulást tartja a legfontosabb szempontnak. És egy konkrét példát hoz fel magyarázatként, amikor Péter és Jakab apostolok a pogányokkal együtt étkeztek (Gal 2).

   A keresztény egyházak közül egyik sem követeli meg a 613 parancsot, hanem az erkölcsi törvényeket. Ezek az elvi eltérések nem jelentenek feltétlenül hátrányt, hanem inkább növelik a türelmet az egyházon belüli különbségek iránt, és újra eszünkbe juttatják az ökumenikus elvet: egység a sokszínűségben.

   Jézus az alapvető ószövetségi törvényeket nem törölte el, de új megvilágításba helyezte őket. olyan új szempontokat mutatott be, amelyek gyakran feszültséget szültek az írástudókkal és a farizeusokkal folytatott vitákban. Az is igaz, hogy az egyik törvénytudónak úgy magyarázta meg a főparancs új szemléletét, hogy semmilyen kifogást nem tudott ez ellen felhozni. Nem megszünteti a törvényeket, erkölcsi parancsolatokat, hanem új megközelítési formákat javasol. Pontosan ezért olyan egyedi a tanítási stílusa és az ószövetségi törvényekhez való viszonyulása. Nem úgy beszélt, mint az írástudók, hanem mint, akinek hatalma van (Mt 7, 29). A magyarázatok lehetnek különfélék, de az isteni üzenet ezek ellenére nem veszíti el frissességét, mert általa Isten szól hozzánk.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom