> Aki engem lát, az látja az Atyát is - Imalánc.ro
 
14. május, 2022Igehirdetések Aki engem lát, az látja az Atyát is bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az utolsó vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz:

Milyen fontos volna, hogy minden vállalkozásunk előtt kikérnénk az Atya véleményét, jóváhagyását. Kevesebb felesleges aggódás, vitatkozás történne, ha ehhez tartanánk magunkat. Újítsuk meg Istennel való kapcsolatunkat, és mélyítsük el Vele a találkozásainkat.

„Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok.”

Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.”

Jézus így válaszolt: „Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát:

»Mutasd meg nekünk az Atyát?« Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek!

Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek.

Bármit kértek majd nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban. Ha pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem.”

János Evangéliuma 14,7-14

Fülöp apostol arról az általános emberi tapasztalatról tesz tanúságot, miszerint nehéz valakit a maga teljességében megismerni. Három évet töltött a Mesterrel és az utolsó vacsorán derül ki, hogy a Jézusról szerzett ismeretei nem teljesek, mert nem értette meg az Atya és Jézus közti kapcsolat lényegét. Olyan egyedülálló kapcsolatról van szó, amely meghalad minden emberi képzeletet és felfedezést. Annyira egyek, hogy szinte egyik sem tesz valamit a másik tudta nélkül. Egy ember számára egy ilyen kapcsolat fojtó, terhes volna. Nem uralni akarják egymást, hanem sajátos módon fejezik ki egymás iránti szertetüket. Helytelen volna azonban arra a következtetésre jutni, hogy valamilyen alárendeltségi, illetve örökbefogadási kapcsolat volna köztük. Annyira átjárja életüket az egymás iránti tisztelet, szeretet, hogy nem akarnak egymás tudta nélkül élni.

Jézus tetteire hivatkozik, amikor az Atyával való sajátos kapcsolatról beszél. A gyakori félrevonulásai is erről árulkodnak. Sokat töltött földi életében is az Atyával. Döntéseit, terveit, tanításait az Atyával való tanácskozással, párbeszéddel kezdte. Előbb megvizsgálta gondolatait, tetteit, hogy azok hogyan érintik az Atyával való viszonyát, és utána döntött, cselekedett, tanított. Milyen fontos volna, hogy minden vállalkozásunk előtt kikérnénk az Atya véleményét, jóváhagyását. Kevesebb felesleges aggódás, vitatkozás történne, ha ehhez tartanánk magunkat. Újítsuk meg Istennel való kapcsolatunkat, és mélyítsük el Vele a találkozásainkat.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom