Amikor feltámadása után Jézus még együtt volt övéivel, Péter látta egyszer, hogy utána jön az a tanítvány, akit Jézus szeretett. Az, aki a vacsorán odahajolt hozzá, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki téged elárul?”
Ennek láttára Péter Jézushoz fordult: „Uram, hát ővele mi lesz?” Jézus így felelt: „Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele? Te csak kövess engem!”
Így a tanítványok között elterjedt az a vélemény, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Jézus azonban nem azt mondta: „Nem hal meg”, hanem: „Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele?”
Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről, és ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága.
Jézus még sok mást is cselekedett. Ha egyenként mind megírnák, azt hiszem, az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.
János Evangéliuma 21, 20-25
Mi is gyakran mások bajával, sorsával vagyunk elfoglalva. Pedig nem az a fontos, hogy kivel mi lesz, inkább az, hogy mi jelenleg hol állunk. Pétert is azt foglalkoztatta, hogy mi lesz a szeretett tanítvánnyal.
Sokan Jézus szavaiból arra téves következtetésre jutottak, hogy János apostol megfogja érni Jézus második eljövetelét. Ennél sokkal fontosabb, tudja az ő személyes tanulsága ránk maradt. Most már így utólag tudjuk, hogy János az egyedüli apostol, aki természetes halállal távozott az élők sorából.
A szeretett tanítvány evangéliuma egyedi, mert sajátos jelképrendszert használt. Számára a pünkösd már a keresztfán elkezdődött.
Jézus amikor ki lehelte a lelkét, akkor a Szentlelket lehelte a születendő Egyházra. Feltámadásával azonban új értelmet és célt adott követőinek. Nem egyike a nagy tanítóknak, hanem maga a megtestesült Ige, aki az Atya teljes kinyilatkoztatása számunkra.
Üdvösségünk szempontjából mindent közölt apostolaival, és az Egyházra bízta népének sorsát, jövőjét.
János apostol lett a szeretet evangéliumának a szerzője, aki tudta, hogy akiben hitt, az nem más, mint a várva várt Messiás. Szeretetét személyesen fejezte ki iránta. Számára Krisztus az élő vizek forrása, az élet kenyere, a világ világossága.
Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom