20. március, 2020Igehirdetések No comments

   Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a parancsok közül?”

   Jézus így válaszolt: „Ez az első: »Halld, Izrael! Az Úr a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!« A második hasonló ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!« Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”

   Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes szívünkből teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres áldozatnál.”

   Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: „Nem jársz messze Isten országától.” Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.

                                                                                          Márk Evangéliuma 12,28b-34

   Jézust a főparancsról faggatja egy írástudó. Jézus válaszában két ószövetségi előírást helyez egymás mellé. Az első Isten szuvernitására vonatkozik, a második a felebarát szeretetére. Hillél rabbi szerint, amit nem szeretnél magadnak, azt ne tedd embertársadnak (Tób 4, 15) magatartás jelenti a Törvény alapját, a többi csak magyarázat, illetve részletezés. Jézus dicsérőleg nyilatkozik az írástudóról. A kölcsönös elfogadás és megértés szellemében társalognak, ezért ezt a párbeszédet nem lehet szoros értelemben vitának tekinteni. A két ószövetségi parancsot a szeretni kifejezés köti össze, de nem az összekötés szándékával. Jézus a szeretet-parancs negatív megfogalmazását forradalmasítja és elmondja az aranyszabályt: Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük (Mt 7,12).

   Egy ember megharagudott, hogy mindig a kapuja előtt szabálytalanul parkolnak az idegenek; egyik nap egy szeggel kirakott deszkát helyezett ki a kapuja elé. Másnap reggel ő volt az első, aki traktorával belehajtott a szeges deszkába. Talán ez a helyzet mutat rá arra, hogy ami senkinek sem jó, az nekem se jó.

   Sokkal egyszerűbb eljárás lett volna, ha korlátokkal látja el a kapu környékét, így senki sem járt volna rosszul.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…