Kedves testvéreim! Nagyboldogasszony kilencedet tartunk az idei Kárpát-medencei 1Úton zarándoklat lelki résztvevőinek megerősítésére 9 napon keresztül. Minden napra röviden imádkozunk, szabadon egy megadott szentírási rész alapján, valamint a Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség imák által: Hazánk, Népünk és saját hitünk megújulásáért.

   Ezután pár perc erejéig lélekben elzarándokolunk egy-egy Kárpát-medencei Mária-kegyhelyre (rákeresünk a világhálón és olvasunk róla).

9. Nap
Lukács Evangéliuma 17, 20–21

   „A farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa. Ezt válaszolta: Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.”

   Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség…

   A kilencedik nap Mária-kegyhelye – Futásfalva – Erdély

Toldi Éva – „A Futásfalvi Szűz Mária hazavárja népét!” – Erdély „régi-új” búcsújáróhelye

   Futásfalva?! Térképen túli terület! – mondhatta volna bárki…, egészen a közelmúltig. Miért? Mert a diktatúra kemény évtizedeiben a kicsi magyar falu hiányzott a romániai térképekről. Illetve csak Torját találta meg, aki a kereste, mivel e településsel kapcsolták össze közigazgatásilag.

   A ’90-es évek elejétől azonban fokozatosan a figyelem előterébe került a kis 400 lelkes római katolikus település a Bodoki-hegység lábánál, s ma már, mint jelentős Kárpát-medencei magyar búcsújáróhelyet tartják számon. Mindebben a község hagyományait és magyarságát méltóképpen őrző lakosságnak és a kibontakozását leginkább serkentő, a vágyainak szárnyat adó, a jóembereket egységbe kovácsoló papjainak van nagy érdeme, azok között is kiemelten a megboldogult Bálint Lajosnak (a későbbi erdélyi érseknek) és Tifán Lajosnak, a falu jelenlegi plébánosának.

   Futásfalva (román nevén Alungeni) a történelmi Háromszék vármegyében fekszik. Különös csengésű és tartalmú nevének eredetére a néphagyomány és a történészek az idők folyamán többféle magyarázatot kerestek/találtak. Az egyik, legvalószínűbbnek látszó, Kun László (IV. László) magyar királlyal kapcsolatos: amikor az uralkodó csatározásai során a mai település egykori területén menekülni kényszerült, életveszélyes helyzetében – futása közben – a Hamar-nemzetség tagjai mentették meg. A fáma szerint ezért kapta hálából e földet királyi adományként a Hamar-família, s lett a hely neve a király futásáról Futásfalva. A települést már 1544-ben Fwtásfalwa néven említik az írásos dokumentumok. A 16. század ’30-as éveiben már jelentős vallási központ lehetett, már volt plébániája, a falu fölötti Kápolna-bércen pedig már megépült Szent Imre emlékére szentelt kápolnája, melynek maradványai a 19. század elején még láthatók voltak. Később pedig a falu alatti völgyben, a Kápolna-mezőn Urunk színeváltozása tiszteletére szenteltek kápolnát az elődök. Az 1500-as évektől volt itt katolikus felekezeti iskola is, s egészen 1948-ig működött.

   A legújabb kori régészeti feltárások során a földből előbukkant nyílvesszők, sarkantyúk a székely magyarság korai jelenlétére, itteni letelepedésére utalnak. Ugyancsak a falu Sóskút nevű helyén került napvilágra az a 148 darabból álló híres római köztársasági éremlelet, agyagkarikák, bronzból készült „tokos” fésű kíséretében, amelyet „futásfalvi kincs”-ként emlegetnek ma már.
Mai plébániatemploma 1851-1856 között épült, 1856. június 24-én szentelte fel dr. Haynald Lajos gyulafehérvári püspök. Védőszentje Szent András apostol. A főoltárkép őt ábrázolja (Veres Márk műve). A szentély jobb falán egy 300 éves, fából készült corpus látható. A templombelső újabb keletű freskóit (az Utolsó ítélet, Krisztus áldozata…) Lukácsovits Magda készítette. A templom udvarában 1822-ből és 1867-ből származó búcsúi emlékkereszteket állítottak az elődök. A plébánia a Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik, filiája Ikafalva (Icafalău). Szentegyházát 1877-ben felújították, majd később az 1907-es, 1940-es, 1977-es és 1990-es nagyobb földrengések alkalmával komoly anyagi és fizikai összefogással helyreállításokat végeztek benne/rajta (vakolás, festés stb.).

   A templom és egyben a falu legfőbb nevezetessége, hogy itt őrzik a Csíksomlyói Istenanya szobrának 1750-ben fából készült hasonmását, amely eredetileg a felső-háromszéki esztelneki ferences kolostor számára készült, s amelyről feltételezik, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején „a veszedelem elől” menekítették Futásfalvára.

   A szobor egy „páncélos huszár közkatona” alkotása, s már a 19. században is gyakran járultak ide a környékbeli falvakból a népek, hogy a Háromszéki Szűzanyának nevezett szobor lábainál letegyék a Szűzanya kötényébe terheiket, s közbenjáró segítségét kérjék. A 20. században azonban a háborús idők viszontagságai között a kegyszobor eltűnt. Megboldogult Bálint Lajos érsek futásfalvi plébános korában (1962-1968) bukkant rá a plébániaépület padlásán. A diktatúra éveiben a zarándokok nem jöhettek, s csak a fordulat éve után bontakozhatott ki újra a nyilvános Mária-tisztelet, válhatott Futásfalva kegyhellyé, majd hivatalos búcsújáróhellyé.

   Ebben a kibontakozásban rendkívüli érdemei vannak Tifán Lajos plébánosnak, aki immár több mint negyedszázada lelkipásztora a községnek, s akit méltán nevez a hívek serege a „kegyhely apostolának”. Az értékes kegyszobornak köszönhetően az egyházmegyei hatóság 1992-ben a templomot és a környékét kegyhellyé nyilvánította, és Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án fogadalmi búcsút engedélyezett számára. 2001 decemberében pedig dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hivatalosan is búcsújáróhelyi rangra emelte a kegyhelyet. Ezért bár Futásfalva templomának védőszentje Szent András apostol, a főbúcsúját a Vizitáció ünnepén tartják. (Sarlós Boldogasszony ünnepe az aratás, az „új élet” előkészítésének, a búza aratásának kezdete, egyúttal a lélekben találkozás napja is, hiszen a Vizitáció evangéliumi eseménye áll a középpontjában: a várandós Mária látogatása a várandós Erzsébetnél.) 1993-ban egy kilométer hosszúságú szabadtéri keresztút is épült a falu melletti magaslatra, a Tér-dombon. Ez a mindenkori fogadalmi búcsú és zarándokút végpontja. A – mondhatnánk – „régi-új Mária-kegyhelyen” Tifán Lajos atya szervezésében 1993-tól indultak meg az ünnepi zarándoklatok, melyeknek kezdettől segítője, résztvevője volt megboldogult Jáki Sándor Teodóz győri bencés atya is. Ő, akit mint a „csángók apostolát” emlegettek, Moldvából vezette a csángó keresztaljakat Futásfalvára. A futásfalvi zarándokünnep 1993 és 2012 között elképzelhetetlen volt az ő virrasztó- és népének-tanítása és a moldvai csángók részvétele nélkül.

   A búcsúnak itt is hagyományos rendje alakult ki az idők folyamán. Mindig az ünnephez legközelebb eső vasárnapot megelőző pénteken és szombaton tartják meg. A faluba már péntek délután megérkeznek a zarándokok, ugyanúgy keresztaljakba szerveződve, mint Csíksomlyón. A plébános este misét celebrál, ezt követi hagyományosan immár a gyertyás körmenet a templom körül a faluszéli Szent István-kereszthez, majd éjszakai virrasztás következik a kegytemplomban. Hozzátartozik a teljes búcsúi részvételhez, hogy a zarándokok a templomban a Mária-szobor előtt elhelyezett vendégkönyvbe beírhatják kéréseiket, hálaszavaikat a Szűzanyához (újabban az oltár előtti imazsámolyon elhelyezett kérő és hálaadó lapokra, melyeket egy zárt ládába helyeznek el). Tulajdonképpen a népi írásos devóció spirituális változatáról van szó. („A transzcendenssel létesített kapcsolat ezen formája, az írás mint cselekvés, az írás mint imádkozás, valóban szemben áll a mindennapival, a megszokottal. S úgy tűnik, éppen a mindennapitól való eltérése miatt tulajdoníttatik neki hangsúlyosabb, jelentősebb szerep. Feltehetően az írásbeli imádkozást az a hit működteti, hogy a vágyak, kérések a leírás által állandósulnak, örökké érvényesek maradnak, s így hatékonyabb meghallgatásra találnak, mint a szóbeli könyörgések… A leírt szó erejének tulajdonított hatás tehát mágikus funkciót működtet.” (István Anikó: Az istenséggel való írásos kommunikáció, mint ’ritualizált viselkedésmód’ ” – (Kriza Könyvek Kolozsvár, 2003.)

   Szombat délelőtt a búcsú Futásfalván a nagymisével folytatódik, majd utána kereszt­útjárással. A keresztúti körmenet alkalmával templomi zászlók kíséretében azt a fából faragott Mária-szobrot is magukkal viszik, amelyet a természeti csapások megszűnése után egy ismeretlen személy hálaadásképpen a kegytemp­lomnak adományozott.

   A keresztút végén elimádkozzák az Úrangyalát, eléneklik a Magnificatot. S itt felcsendül mindig a Szent István-himnusz is (Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga…), illetve olykor annak moldvai csángó változata:

Hol vagy István király? Téged magyar kíván
gyászos öltözetben, Teelőtted sírván.

Hol vagytok magyarok tündöklő csillaga?
Valahol es vagytok nemzetünk istápja.

Rólad emlékezünk, csordulnak könnyeink,
Búval harmatoznak szomorú mezeink.

Virágos kert vala régen Pannónia,
Kit Te, Szűz Mária híven öntöz vala.

S e kertnek kertésze István király vala,
árva magyaroknak választott ez napra.

Reménységünk Benned van és Máriában,
mi magyar nemzetünk nagy Pátrónájában! Amen.

   A millecentenárium és Márton Áron püspök születésének századik évében, 1996-ban, a templom előtti parkosított téren emlékművet szenteltek Erdély fehérvértanú püspökének, Márton Áronnak. Az emlékjel mögé, a templom bejárata elé pedig gyönyörű székely kaput építettek. Az épület külső falán millenniumi, millecentenáriumi és világháborús emléktáblák láthatók. A templomkert utcára néző oldalán emlékpark létesült. Itt emlékjelet állítottak a magyar kereszténység és államiság millenniumára, valamint az 1848/49-es szabadságharc futásfalvi hőseinek. Ugyancsak itt láthatók a falu vértanú pap-áldozatainak [a kommunista diktatúra által meghurcolt és börtönbe vetett Páll Gyulának (1901—1966) és a barcaföldvári internáló táborban vártanúságot szenvedett Bardócz Mózesnek (1907—1945)] emlékére 1999-ben állított, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászmûvész által megformált mellszobrai.

   A búcsú napján a 2007-ben a település bejáratához épített monumentális székelykaput (Pethő Sándor torjai faragóművész díszes, 8,5 méter széles és 6,5 méter magas alkotását) virágkoszorúkkal díszítik fel. Ez utóbbit is Tifán Lajos plébános állíttatta. Feliratai a galambdúcok alatt: „A Futásfalvi Szűz Mária hazavárja népét! Szűz Mária, oltalmazd Háromszék népét! Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényében!”

Forrás: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprém

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…