7. augusztus, 2020Csütörtöki imaestek 1Úton lelki zarándoklat 2020. – Nagyboldogasszony Kilenced – Első nap bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Kedves testvéreim! Nagyboldogasszony kilencedet tartunk az idei Kárpát-medencei 1Úton zarándoklat lelki résztvevőinek megerősítésére 9 napon keresztül. Minden napra röviden imádkozunk, szabadon egy megadott szentírási rész alapján, valamint a Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség imák által: Hazánk, Népünk és saját hitünk megújulásáért. Ezután pár perc erejéig lélekben elzarándokolunk egy-egy Kárpát-medencei Mária-kegyhelyre (rákeresünk a világhálón és olvasunk róla).

1. Nap

Krónikák I. könyve 29. fejezet 11–17.

   „Uram, tied a nagyság, a hatalom, a fönség, a szilárdság és a dicsőség. Hiszen minden a tied a mennyben és a földön. Uram, tied a királyi hatalom, s te uralkodsz mindenek felett. Gazdagság és dicsőség jár előtted, mindennek te vagy az Ura, mivel a kezedben van az erő és a hatalom. A te kezed mindent naggyá és erőssé tehet. Most tehát Istenünk, dicsőítünk téged, s magasztaljuk fönséges neved. Hiszen mi vagyok én, és mi az én népem, hogy megfelelő adományt adhatnánk neked? Minden tőled jön, s azt is a te kezedből kaptuk, amit felajánlottunk neked. Hiszen csak idegenek és jövevények vagyunk előtted, mint amilyenek atyáink is voltak. Napjaink elfogynak a földön, mint az árnyék, és nincs miben reménykednünk. Urunk, Istenünk, amit felhalmoztunk, hogy nevednek házat építsünk, mind a te kezedből származik, és a te tulajdonod. Tudom, Istenem, hogy megvizsgálod a szívet, és hogy az egyeneslelkűség tetszik neked. Azért mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked. Most pedig örömmel tekintek népedre, amely itt összegyűlt, hogy neked szentelje adományait.

   Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Az első nap Mária-kegyhelye – Piarista templom Kolozsvár

Templomok titkai: a kolozsvári Könnyező Madonna kegyképe (romkat.ro)

Gábor Csilla – Egy csoda története

   Magának a képnek a története izgalmas, fordulatos. A krónika szerint a Füzesmikolához (Nicula) közeli Iklódon egy „Lukács nevü Orosz kép-iró irta”, majd egy helybeli román nemes, bizonyos Kupcsa vagy Kopsa János ajándékaként lett a mikolai, ma görögkeleti (abban az időben unitus, vagyis görög rítusú katolikus) fatemplom felszerelésének részévé; itt látták első ízben könnyezni 1699-ben (csak az anyát, a gyermek Jézus szeme mindvégig száraz maradt), böjtelő (azaz február) havának 15. napján, a könnyezés pedig kisebb megszakításokkal folytatódott böjtmás (azaz március) havának 12. napjáig; innen Kornis Zsigmond, a későbbi erdélyi kormányzó szentbenedeki kastélyába vitette, majd, engedve a helybeliek nyomásának, vissza Füzesmikolára, ahol letakarva és -pecsételve őrizték a vizsgálatok lefolytatásának idejére.

   A kijelölt vizsgálóbizottság pedig, huszonnyolc „hütös tanút” meghallgatván, alaposan kivizsgálta a könnyezést és hitelesnek találta. Ezután Kollonich Lipót érsek engedélyezte a kép nyilvános tiszteletét, őrzésével pedig a jézustársasági atyákat bízta meg: így költöztették nagy pompával a kolozsvári jezsuitáknak a Fájdalmas Szűzről elnevezett kolozsmonostori kápolnájába, majd a rend városi (Farkas utcai) kápolnájának főoltárára, azután az újonnan épített kollégium kápolnájába, miközben a tisztelet jeleként „külömb-féle Uri Méltóságok Istenes adakozásából csudáson” fel-ékesítették.

   Végül annak felépülése után 1724-ben a jezsuiták templomába (vagyis mai helyére) került, miközben közösségi (olykor protestáns személyeket is jelentő) tisztelet alakult körülötte, és további csodatörténetekről kezdett szólni a fáma. A rendelkezésünkre álló források a kegykép könnyezésének, valamint a neki tulajdonított csodás események (gyógyulások, természeti katasztrófák, tűzvészek, járványok elhárítása) taglalása mellett részletesen beszámolnak az események kivizsgálásának mozzanatairól is: az inquisitio egyik főbiztosa a híradások szerint Vízkeleti Zsigmond (az 1770-es magyar nyelvű összefoglaló kiegészítése szerint „másként Csete István”), a kolozsmonostori templom plébánosa a 17-18. század fordulóján.

   A három hétig „bőségesen siránkozó”, majd csodajeleket művelő kegykép történetét oly módon is tovább lehetne írni, hogy tekintetbe vennők, hogy a jezsuiták kolozsmonostori kápolnájukat (amelynek egy ideig lakója volt a könnyező Madonna) a fájdalmas Szűz patronátusa alá helyezték: ily módon szerves kapcsolat tételeződhetne a kápolna titulusa és az ott szállást vevő kegykép között. (Részlet a szerző Mária könnye: „a’ kolosvári bóldog aszszony siró képe” című tanulmányából, Keresztény Szó 2009. szeptember)

   A kolozsvári, illetve a mikolai kegyképek eredetisége vitatott, két álláspont van arra vonatkozóan, melyik lenne az eredeti, melyik a másolat. Jordánszky Elek Magyar Országban, ‘s az ahoz tartozó részekben lévő Bóldogságos Szűz Mária kegyelem’ képeinek rövid leírása (Pozsony 1836) című művében arról ír, hogy „a’ Szent Miklósiak’ számára Nemes Kopcsa János, a’ Szent Benedekiek számára pedig Gróf Kornis a’ szent képnek mássát azonnal leiratták”.

   A román szakirodalom, annak igazolására, hogy a kolozsvári kegykép a másolat, ikonográfiai érveket sorakoztat fel. Konklúziójukat főleg George Mânzat azon megfigyelésére alapozzák, hogy az eredeti, mikolai kép valóban Lukács műve, mert az Hodigitria, a kolozsvári kegykép Eleusza típusú kép. A mikolai ikon sokkal közelebb áll a bizánci ikonfestő hagyományokhoz, a kolozsvári nyugati standardokhoz kapcsolódik.

   A kolozsvári kegyképről hiányoznak az arkangyalok, és van egy nem látható kerete, mely nyugati mintájú (ez nem látszik a mai kerettől), szláv felirata hibás utánzat, a gyermek Jézus öltözete is nyugati mintákra vall. Kornis Zsigmond egy hasonló kép alapján festtette meg a jelenlegi kolozsvári kegyképet, a pecsétet hamisítva kicserélte a füzesmikolai templomban őrzött eredetivel, az eredetit elrejtette valakinél, így a jezsuiták a másolatot hozták Kolozsvárra. A magyar szakirodalom a kolozsvári kegyképet mint klasszikus félalakos Hodigitriát azonosítja.

   A kolozsvári kegyképről B. Nagy Margit azt állapítja meg, hogy arcvonásai, ruhája színezése, de különösen Jézus arca hasonlít a füzesmikolai ikonéhoz. Észreveszi az eltéréseket a két kép között, hogy a kolozsváriról hiányoznak az angyalok. B. Nagy Margit szerint a kolozsvárit valamivel ihletettebb művész festette, de a kép tanulmányozását nagyban nehezíti az, hogy később felöltöztették.

Forrás: romkat.ro

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…