13. augusztus, 2020Csütörtöki imaestek 1Úton lelki zarándoklat 2020. – Nagyboldogasszony Kilenced – Hetedik nap bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Kedves testvéreim! Nagyboldogasszony kilencedet tartunk az idei Kárpát-medencei 1Úton zarándoklat lelki résztvevőinek megerősítésére 9 napon keresztül. Minden napra röviden imádkozunk, szabadon egy megadott szentírási rész alapján, valamint a Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség
imák által: Hazánk, Népünk és saját hitünk megújulásáért. Ezután pár perc erejéig lélekben elzarándokolunk egy-egy Kárpát-medencei Mária-kegyhelyre (rákeresünk a világhálón és olvasunk róla)

7. Nap

Márk Evangéliuma 13, 33-37

   Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő. Éppen úgy, mint az idegenbe készülő ember, aki otthagyja házát és szolgáira bízza vezetését, mindegyiknek kijelöli a maga feladatát, a kapusnak is megparancsolja, hogy virrasszon.

   Legyetek hát éberek! Nem tudjátok ugyanis, mikor érkezik meg a ház ura: lehet, hogy este, lehet, hogy éjfélkor vagy kakasszóra vagy reggel. Ne találjon alva, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Legyetek éberek!”

   Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség…

A hetedik nap Mária-kegyhelye – Celldömölki Nagyboldogasszony templom (kismariacell.hu)

A kis-máriacelli búcsújáróhely története

Romtemplom
A kis-máriacelli búcsújáróhely története szorosan kapcsolódik a dömölki apátság történetéhez. Kemenesalja kialudt tűzhányó hegyének, a Sághegynek északkeleti tövében alapították az Árpád-háziak korában, Szűz Mária tiszteletére a dömölki bencés apátságot, hogy benne az istentisztelet és az evangéliumi tanácsok szerint való szerzetesi élet virágozzék.

   Sem az apátság alapítóját, sem alapítólevelét nem ismerjük. Első fennmaradt írásos említése 1252-ből való, de ennél nyilván korábbi eredetű. Feltételezhetően II. Béla királyunk alapította, s így keletkezése 1133-ra tehető. Létrehozásának kőbemerevedett koronatanúját, gótikus templomának romjait ma is láthatjuk.

   A dömölki kolostor szellemi életének kisugárzását jelzi az is, hogy a hely a XIV. század folyamán egy ideig a közjegyzői tevékenységet folytató hiteles helyek közé tartozott.

   A szerzetesek szorgos munkája révén az ősi templom búcsújáróhellyé vált, ahová nem kis számban sereglettek a környező vidék Mária-tisztelői.

Kegykápolna
1725-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát Dömölkre látogatott, ahol összeomlott kolostort, felújításra váró templomot és nagy szegénységet talált. Szemléje után a szombathelyi születésű rendtagot, Lancsics Bonifácot jószágkormányzónak küldte ide, aki az itt töltött évei alatt megállította az apátság gazdasági hanyatlását, s ezzel párhuzamosan Dömölk néhai Máriás kegyhely jellegét is igyekezett felújítani. Idejöttének évében – Nagyboldogasszony napjára – zarándoklatra hívta Kemenesvidék papjait és híveit. Köztudott volt róla, hogy hazánkat Mária országának tartotta, minek legfényesebb bizonyítéka a szinte minden magyar által mindmáig ismert legkedvesebb himnusza. A ,,Boldogasszony Anyánk...” sorai népénekké váltak, s szájról szájra szálltak. Jó ideig – az 1848/49-es szabadságharcig, de még utána is – nemzeti himnuszként énekelték.

   A dömölki apátság újjáélesztése, avagy inkább a kis-máriacelli búcsújáróhely megalapozása a csehországi Klattauban 1692-ben született Koptik Odó nevéhez fűződik, aki 1713-ban lépett a bencés rendbe. Pappá szentelése után a világhírű zarándokhely, az ausztriai Máriacell kegytemplomának gyóntatópapja volt. Munkája közben mélygyökerű Mária-tisztelettel gazdagodott nagy tudású személyisége. Szorgossága és elöljárói bizalma révén a salzburgi egyetem tanára lett, ahol a tanítás mellett könyveket is írt.

   Koptik Odó 1739. július 9-én érkezett Dömölkre, ahol három szerzetest és nyomorúságos körülményeket talált. Az ausztriai Máriacellből magával hozta az ottani kegyszobor hiteles másolatát, amelynek a Sághegyen próbált hajlékot biztosítani. Ez a terve azonban sajnos nem sikerült. Végül is az ősi monostor-templomtól keletre, a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát és abban helyezte el a kegyszobrot.

A templom belülről
A kápolna és a földbe vájt remetekunyhó mellett egy ásványkutat is ásatott Odó apát. A munka közben a kút szájából egy nagy kő esett a mélyben dolgozó kőműves fejére, ami megsértette a “nyakán a gerincvelőnek kemény és puha hártyáját, és a kőműves mégis meggyógyult.” A következő években – tagadhatatlanul a kútásó csodás gyógyulásának hírére – zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához, ahol – a feljegyzések szerint – további gyógyulások és imameghallgatások történtek.

   A csodás gyógyulásokról gróf Zichy Ferenc győri püspök 1745. novemberében kihirdetett határozata így számol be:

   “Minthogy a legkegyelmesebb Istennek áldásai a keresztény híveknek többféle ínséget e szent szobornál megszüntették, s körülötte rendkívüli meggyógyulások történtek; mint ezt a tridenti szent gyülekezet parancsa szerint fölállított ítélőszék – kötelességét kellő óvatossággal teljesítvén – valóigaznak találta: mi a szent szobrot kegyelminek nyilvánítjuk, s mint ilyent a keresztény hívek közbuzgó tiszteletére kitétetni rendeljük.” ….

   ,,Mivel a tiszteletre méltó szobor rendkívüli kegyelmek, gyógyulások és csudáknak fényével tündöklik, s általa a jó Isten az ő mindenhatóságának csudálatos tetteit nyilvánítja ki, mi azt nem csak kegyelminek, hanem csudatevőnek is valljuk, s a hívek buzgó hódolatába ajánljuk.

A templom
E határozat az említett időben mintegy 20.000 zarándok előtt lett kihirdetve, s következtében némely évben 50.000 zarándoknál is több járult a csodatévő szoborhoz. Ez idő tájban történt, hogy a szombathelyi hívek a régi fából épült kegykápolnát kőből újjáépíttették, és új oltárt állíttattak bele.

    Időközben az új búcsújáróhely szervezőjét, Koptik Odót a zarándokok számának folytonos növekedése és a kápolna kicsinysége arra ösztökélte, hogy új templomot építsen. Célja megvalósításához elsősorban a pannonhalmi főapát jóindulatát akarta megszerezni, de rajta kívül a magyar főurak, s Róma támogatását is biztosítani akarta. Célja valóra váltása ügyében négy esztendőn át kilincselt az illetékeseknél. Az építést 1747 tavaszán kezdték el. A következő év őszén pedig már állt az új templom, s benne a kápolna a kegyszobor számára.

   1748. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között ezrek kíséretével vitték át a kegyszobrot a végleges helyére.

Megjegyzés. Ma 18 órától Fatimai engesztelés a celldömölki Nagyboldogasszony templomban Zakó Jenő nemesbődi plébános imavezetésével.

Forrás: kismariacell.hu

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…