5. augusztus, 2019Igehirdetések Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

   Abban az időben: Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak Mikor kiszállt, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket. Amint beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették: „Sivár ez a hely, és késő már az óra is. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet szerezzenek maguknak!” Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!”

   Ők ezt felelték: „Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és két halunk.” Mire ő ezt mondta: „Hozzátok ide!” Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig az embereknek. Mindannyian ettek és jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket.

                                                          Máté Evangéliuma 14,13-21

   Keresztelő Szent János kivégzésének hallatára Jézus egy csendes helyre vonul vissza. Nem félelemből menekül el, hanem ismét az Atyával szeretne időzni, átgondolva a szenvedés magasztosságát. Rövid csendjét a nyugtalankodó, éhes tömeg zavarja meg. Nem méltatlankodik a tömeg viselkesédén, hanem gyógyítani kezd. Isten irgalmát akarja megmutatni az embereknek.

   A tanítványok is fontos szerepet játszanak a kenyérszaporításban. A kietlen helység a választott nép pusztai vándorlására emlékeztet. Most az éhező nép kenyeret és halat kap. Az öt kenyér Mózes öt könyvére emlékeztet, amely a választott nép alkotmánya. Az új Tórát jelképező öt kenyérrel csillapítja az ígéret földjére vándorló nép éhségét. Ebben az összefüggésben Jézus új Mózesként jelenik meg, aki az eszkatológikus lakomára készíti fel népét.

   A földi táplálék később lelki táplálékká alakul át. Előbb fizikailag táplálja a tömeget, hogy majd bevezesse őket egy újabb valóságnak a befogadására. Az étkezés itt közösségi dimenziót kap. A keresztény nem étkezhet egyedül, hanem a testvérekkel együtt fogyasztja el az ételét, ugyanakkor a közösségben ünnepli meg az utolsó vacsora kenyerét.

   Jézus kenyértörő gesztusa elővételezi az oltáriszentség megalapítását. Az emmauszi tanítványok a kenyértörésben ismerik fel a Feltámadottat. Egy hétköznapi rítus, gesztus egy titokzatos valóságnak lesz a jelképe. A tanítványok szerepe is fontos ebben a kenyértörésben, hiszen ők osztják szét a megszaporított eledeleket. Az Egyházban ők fogják folytatni Krisztus tevékenységét.

   Jézus új kenyere nemcsak a testet tápálája, hanem a lelket örök élettel látja el. Ez előző kenyér elfogy, az utóbbi azonban megmarad, erre utalnak a megmaradt kenyerek. Krisztus és a tanítványok cselekedetét ugyanaz az ige fejezi ki. Ezentúl ők fogják megerősíteni és táplálni testvéreiket.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…