4. december, 2018Igehirdetések No comments

   Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked.

   Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”

                                                 Lukács Evangéliuma 10, 21-24

   Hilde Domin egyik versében arról a méhecskéről ír, aki a felhő mögött is megtalálja a szemnek láthatatlan virágot. Mindenkinek a sajátos módján kell megkeresnie az útját a boldogság virága felé. Olyan ösztönös megérzésre volna szükségünk, mint a méheknek, akik a viszontagságok ellenére is felkeresik az elrejtett virágot. Kevesen tudnak Jézushoz hasonlóan örvendeni. A sok ellenségeskedés, negatív tapasztalatok ellenére Jézus együtt tud örvendeni a tanítványokkal. Az ő missziós sikerük Neki is okot ad az örömre. Lám, nem volt fölösleges ezekben az egyszerű emberekben bíznia. A Szentléleknek nagy szerepe van ebben a megsokszorozódó örömben. Jézus örvend az apostolok sikerének, az apostolok pedig elfogadják Jézus örömhírét. A kicsinyek korunk tudatlan emberei, akik a hétköznapokban igazi hősként harcolnak a mindennapok kihívásaival. A legnehezebb helyzetekben sem hagyják fel a harcot. A tanítványok boldogsága a látásból ered. Ezt a látást nevezik hitnek. Úgy látják Jézust, mint amilyen valójában létezik. Maszkok, előítéletek, előregyártott elméletek nélkül. Az ő méltóságuk felülmúlja a prófétákét és a királyokét. A heródesi kérdésre: Ki ez? – Isten kielégítő választ adott nekik. Jézus a tanítványok sikeréhez csatlakozik belső örömével, amely a szeretetnek és a Léleknek a valós kiáradása. A tanult, iskolázott emberek nem fogadták el Jézus egyszerűnek tűnő, túl emberközeli tanítását. A szegények és a kicsik mentesek minden elmélettől, ezért látásukban semmi sem akadályozza őket.

    Tudsz-e együtt örvendezni az örvendezőkkel, együtt sírni a sírókkal? Milyen elvárásokat ébresztesz örömöd útjába? Látod-e a téged körülvevő boldogság forrásait? Vagy továbbra is saját, vagy mások elméleteinek a fogságában élsz?

 

T. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…