16. április, 2019Publicisztika No comments

   Az ember nem hisz a szemének. Most már nemcsak autóbalesetet közvetítenek élőben – az ikertornyok megtámadását már nem is említem –, hanem láss csodát és borzadj el: órákig ég a világ második legnagyobb temploma, és a tömeg megbabonázva bámulja, fényképezi, élvezi a lángokat, tűzoltó sehol. Holott három perc alatt odaérhettek volna.

S addig is a több száz lézengő foghatta volna a vödröt s adja egymásnak tovább, a Szajna sincs messze. Mindenki szeme láttára és tehetetlenségére semmisült meg Párizs és a világ ikonja. A média, a hatóságok hallgatnak. Megvárják, amíg leég a tetőszerkezet, összedől a torony. Aztán nyilatkozunk a sajtónak: jaj de szörnyű… Az apokalipszis bekövetkezett, az Antikrisztus provokációja bevált. Beleborzongunk és találgatunk: ki tehette ezt? Miért?

   Túl egyszerű és semmitmondó magyarázat, hogy balesetnek nyilvánítjuk. Azt azok sem hiszik el, akik kitalálták. És persze nem rugaszkodnánk el nagyon a valóságtól akkor sem, ha egy felbőszült sárga mellényesre, vagy egy bosszúálló betolakodóra gyanakodnánk.

   Ha meg egyszerű villamos zárlat vagy eldobott szivarcsikk az oka, akkor is messze túlmutat az eset önmagán. Micsoda ellentmondásos, furcsa, groteszk hír az is, miszerint a francia kormány évente két millió eurót szánt a felújításra, eközben meg egy gazdag vállalkozó család azonnal száz millió eurót ajánlt fel segítségnyújtásként. Másodiknak meg a japán kormány jelenkezett, hogy támogatja az újjáépítést. Aztán ott van az a tény is, hogy a Notre Dame székesegyház évek óta múzeum. Nincs benne élet, csak a turisták zaja, mocska.

   Templomainkat idegenforgalmi célponttá redukáltuk le, hátha hoz valami hasznot. Legalább így működjék, ha már Jézust kiűztük belőle. És a legnagyobb csapást ez a tűz nem a francia nemzetgazdaságra, az egyház nimbuszára mérte, hanem a francia nép önbecsülésére.

   Íme a történelem leckéje, a felvilágosodás, az elvilágiasodás következménye. Nem mellesleg még a francia forradalom idején sem merték felgyújtani. Csak lepusztították és meggyalázták… Mert hiába tett világtörténelmi lépéseket a francia nép: hódító vagy békítő háborúival, gyarmatosításával, a kultúra és civilizáció kiterjesztésével, közben lassan elveszítette önmagát, valódi, keresztény identitását, teret engedve mindenféle hamis másságnak, neoliberális szlogennek, amely most a vérét szívja és két vállra fekteti.

   Nem marad egyebe, csak a szentjei, akik Istennél ma is közbenjárnak, s figyelmeztetnek mindannyiunkat, mint Jézus: „Ha meg nem tértek, mindnyájan elvesztek ti is!” (Lk 13,3) Szent Bernadett, Vianney Szent János, IX. Szent Lajos, Szent Johanna, Clairvauxi Szent Bernát, Páli Szent Vince, Grignon Szent Alajos, Lisieuxi Kis Szent Teréz, Clugni Szent Odiló apát, Roger testvér, Szent Róbert, Szalézi Szent Ferenc, könyörögjetek mindnyájunkért!