17. június, 2019Igehirdetések No comments

   Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz:

   Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Szemet szemért, fogat fogért.” Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.

                                                                    Máté Evangéliuma 5, 38-42

   Casciai Szent Rita megbocsátott férje gyilkosainak, Római Szent Franciska hasonló módon járt el. Ők nemcsak megértették Jézus kérését, hanem gyakorolták is. A talio törvény azon alapszik, hogy ugyanazt a bűntetést szabták ki a bűnösre, amellyel felebarátja ellen vétkezett. Jézus azonban nem tartja elfogadhatónak ezt az ókori törvényt, hanem a megbocsátást szorgalmazza. Bántalmazóinak szívesen megbocsátot, senkinek sem fizetetett ugyanazzal a rosszal vissza. Szent Pál rómaikhoz írt levelének aranyszabályát kell alapul vegyük: “Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval” (Róm 12, 21). Ugyanezen a helyen Szent Pál kifejti krisztusi tanítását a megbocsátásról. Istent tartja az egyedüli ítélkezőnek. Senkinek sincs joga ítélkezni embertársai felett. Még tovább megy az ellenség szeretetének témájában és azt tanácsolja, hogy az ellenséggel szemben gyakoroljuk az irgalmasság cselkedeteit.

   A családban is csak akkor maradhat meg a béke, ha a tagok készségesen megbocsátanak egymásnak. Másképpen a gyűlölet és a harag felemészti a család egységét. A családban és a munkahelyen is gyakran ütköznek az érdekek, ha mindenki a saját igazát erősíti, akkor nem lesz soha egyetértés. A türelem és a megbocsátás két olyan fegyver, amely le tudja fegyverezni az ellenséget.

   Családok gyakran a vagyonért pereskedenek egymással, de ez mindig ellenségeskedésre, békétlenségre ad okot. A törvényszéken nem mindig hoznak mindkét fél számára elfogadható ítéletet. Ilyenkor még jobban megsérül a felek közti kapcsolat, amely elve gyenge lábokon állt. Ha ki tudtak volna egyezni egymással, akkor nem kellett volna végijáráják a törvényszékek, bíróságok Kálváriáját. Jobb csendben és emberségesen megegyezni, mint botrányt okozni másoknak. Ezek a pereskedések botrányt idéznek elő, és azokat is megosztják, akik a peres felek barátai, vagy ismerősei.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…