19. november, 2019Igehirdetések No comments

   Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz:

   „Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak.

   Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.

   Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.

   Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”

                                                          Lukács Evangéliuma 6, 27-38

   Jézusnak az ellenségszeretetről szóló tanítása, de még inkább a bűnösökhöz való viszonyulása új fénybe helyezte Isten szeretetét. Ezeket a tanításokat elsősorban azoknak tartja, akik nemcsak hallgatói, hanem tettekre váltói is ezeknek. Lehet, hogy Jézus soha nem mondta ki, hogy szeressük ellenségeinket, de életével és magatartásával erről a szeretetről mutatott példát.

   A szeretet forradalmi parancsát a következő fogalmak köré gyűjti össze: a szeretni, a jót tenni, áldani és imádni. Az ellenséges érzületű ember részéről a következőket szenvedhetjük el: gyűlölet, átok, bántalmazás. A szeretet nem érzelem, hanem inkább az a magatartás, amely felül tudja múlni az ellenséges viselkedés által okozott sebeket, és készségesen tud segíteni mindenkin. Nem baráti szeretetről van szó, hanem arról a képességről, hogy mindenkit szeressünk. Az ellenség azt a személyt jelenti, akinek hitbeli meggyőződései eltérnek az enyémtől, de azokról is szól, akik tettekkel vagy szavakkal megakadályozzák mások boldogulását, haladását.

   Jézus tanítása felkiáltó módban van, de alkalmat adhat bizonyos félreértésekre. Nem azt jelenti, hogy közösségileg el kell viselni a kizsákmányolást, az osztálygyűlöletet, a munkaadói egoizmust, a politikai hatalmi harcokat. Bizonyos esetekben hangot kell adni ezeknek a visszaéléseknek.

   A keresztény oly módon kell áldja az átkozóit, amilyen módon áldja jótevőit, Krisztust és a barátait. Ez a lelkület konkrét jelekben nyilvánul meg: imádkozik az ellenségeiért, jót tesz az ellenségeivel, nem emlegeti fel a sértéseket. Krisztus követője a Mesteréhez hasonlít, aki a próféták megrajzolt modelljét követték, a Jahvé szolgája titokzatos modelljét követve, nem lázadt fel az arculcsapások és a bántalmazások hatására. A rablókat, rossztevőket szinte biztatja a tett elkövetésére, de nem szabad félreértelmezni ezt a kifejezést. Inkább a bűnös megmentését tűzi ki céljául. Itt inkább a készség fokát akarja bemutatni, és nem egy taktikát vagy gyakorlati magatartást a visszaélésekkel kapcsolatosan.

   A kölcsönkérővel úgy kell bánni, ahogyan szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek mások, ez jelenti az aranyszabályt. Ezek nem szakmai útmutatások, hanem inkább prófétai szavak, amelyek a közösség javát tartják szem előtt. A keresztény tanítás egyedülálló volta abban nyilvánul meg, hogy a jó mértékét az emberbe helyezi. Ehhez kell igazodnia minden őszinte kereszténynek. A keresztény szeretet nem a kölcsönösségen alapul, hanem a krisztusi mintán. Jézus mindenkinek felajánlja barátságát, társaságát, senkit sem zár ki szeretetéből. Ugyanilyen nyitottságot kell tanúsítson minden krisztushívő. A baráti szeretet nem hoz semmi töbletet a krisztusi szeretethez. Lukács gondolkodása semita beállítottságú: kiemel egy igazságot a másik hártányára. Nem a baráti szeretet, rokoni kapcsolatoknak a megvetéséről van szó, hanem egy újfajta kapcsolatról, amelyet nem a vérségi kapcsolatok, haszonelvűség vezet, hanem Isten kegyelme, az ingyenesség elve. A keresztény antopológia és erkölcstan külön figyelmet kap ebben a beszélgetésben. Kiemeli azt a Jézust, aki egy asztalhoz ül a bűnösökkel és a vámosokkal, felajánlva nekik is jóakaratát. A keresztény sem ragadhat le bizonyos elvárásoknál, hanem ugyanilyen jóakarattal kell közelítsen mindenki felé.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…