27. június, 2019Igehirdetések No comments

   Abban az időben amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?”

   Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”

                                       Máté Evangéliuma 22, 34-40

   A 613 törvény között kellett léteznie egy alaptörvénynek. A törvénytudó azt szerette volna megtudni melyik a Törvény alapmondata, melyikre épül az egész törvény. Nem a törvénytudó tudatlanságát akarja kihangsúlyozni, hanem agyafúrtságát, hiszen próbára akarta tenni Jézust. Jézus a Második Törvényben található főparancsot idézi, amely Isten tartja az élet, az akarat és az erő központjának. (MTörv 6,5) A főparancs második része a helyes önszeretetből vezeti le az embertárs helyes szeretetét. (Lev 19,18) A minta a helyes önszeretet. Az újszövetségben Jézus megreformálja ezt a második részt. A minta ezentúl Jézus lesz, hiszen apostolainak meghagyta, hogy úgy szeressék egymást, ahogyan Ő szerette őket. (Jn 13, 34)

   Jézus olvasatában ez a két törvény kell az alapja legyen Isten iránti szeretetünknek. Ferenc pápa június 26. katekézisében a következőket mondta: “ha önző a szíved, akkor nem vagy keresztény”. Az első keresztény közössségeket állítja példaképként elénk. A jeruzsálemi közösség igazi koinónia (szeretetközösség) volt. figyelmesen hallgatták az apostolok tanítását, magas színvonalú kapcsolatot tartottak fenn egymás közt, megünnepelték a kenyértörést. Ezt nevezte a jó keresztény négy jellemzőjének. A mai individualizmus ennek a lelkületnek az ellentéte. Nem közösségre törekszik, hanem elszigetelődésre. A jó keresztények aggódnak egymásért, nem megszólják, hanem segítik egymást. Csak egy ilyen közösség élhet hiteles keresztény életet, és ünnepelheti meg hitelesen a liturgiát. Ennek a közösségnek a krisztusi vonzás az alapja, amely egységbe vezeti a krisztushívőket.

   A pogány Libaniosz ajkáról a következő felkiáltás hangzott el, amikor látta a ifjú keresztény Perpetua és társai vértanúságát: “Ah, micsoda nők vannak a keresztények között”. A keresztény édesanyák fogják megmenteni a teljes pusztulástól Európát és az egész világot.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

 

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…