2. június, 2019Igehirdetések No comments

   De nem csak értük könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.

   Megosztottam velük a dicsőséget, amelyben részesítettél, hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk: én bennük, te bennem, hogy így ők is teljesen eggyé legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél.

   Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol vagyok, s lássák dicsőségemet, amelyben részesítettél, mivel már a világ teremtése előtt szerettél.

   Én igazságos Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s ők is felismerték, hogy te küldtél. Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel szeretsz, bennük legyen, s én is bennük legyek.”

                                                               János Evangéliuma 17, 20-26

   Csíksomlyót meglátogató Ferenc szentatya is az egységről beszélt. Ezt az egységet nem mi hozzuk létre, nem mi akarjuk, hanem az Atya. Jézusnak egy nagyon fontos dolgot köszönhetünk meg: az Atyát megszólíthatjuk anélkül, hogy szégyenérzetünk, vagy halálfélelmünk származna belőle. A Jeromos bibliakommentár szerint az egységnek két dimenziója van. Az egyik az Isten és Jézus közti egység, a másik az egymással közösségben élők közti szeretetkapcsolat egysége. A Szentatya tábori kórházhoz hasonlította az Egyházat. A tábori kórház egyik fő jellemzője, hogy mozgatható, a másik, hogy a súlyos betegeket fogadja vallási és nemzeti meggyőződéstől függetlenül. Az Egyháznak igen fontos küldetése az egység előremozdítása. Enélkül küldetésének igen lényeges tulajdonságát hagyná figyelmen kívül.

   Ennek az egységnek a szolgálata mindig kihívást jelent a keresztény számára. Ennek az alapja nem valamilyenféle emberi szolidaritás, vagy intézmény szerkezeti alkotása, hanem az Atya és a Fiú közti egység mintájának a követése. Először Krisztus teremti meg a közösséget Isten és követői között, és utána folytatódik ennek az evangéliumi üzenetnek az életbe való beleágyazása. Ennek az egységnek a munkálása a krisztusi dicsőségben való részesedésben csúcsosodik ki.

   Amíg nem jutunk el egy olyan kapcsolatra Istennel, amilyen neki Jézussal van, addig nem juthatunk el ennek az egységnek a lényegéhez.

   Isten megszólítható és megközelíthető, nem egy fétis, vagy nem egy tabu, hanem önkinyilatkoztatása általi személyközti kapcsolat. Ha Istent Atyának szólíthatjuk meg, akkor mindannyian közös gyermekei vagyunk. Ez nem az érdemeinkre szóló jutalom, hanem Isten feltétel nélküli szeretetének történelmi megnyilatkozása. Isten előbb szeretett minket, ezért mi is előbb kell szeressük embertársainkat. Ez az egység annyira jelentett kihívást az emberiségnek, hogy emiatt Jézust káromkodással vádolták meg. Elítélésének egyik fő vádpontját jelentette.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom