28. május, 2015Ismeretterjesztés Márton Áron – A besugó, árulkodó, névtelenül vádaskodó ember nem az igazságot, nem a bűn törvényes megtorlását, hanem a maga előnyét vagy nemtelen bosszúját keresi bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Imalánc Márton Áron boldoggá avatásáért
ötödik imaalkalom – 2.Rész – 2015. május 10.
– Kolozsvár – Kálvária templom – Monostori plébánia –

   Az Úr parancsolta prófétájának: ”Kiálts, abba ne hagyd, emeld fel hangodat, mint a harsona, hirdesd népem előtt gonosz tetteit, és Jákob háza előtt bűneit” (Iz 58, 1). Főpásztori tisztségünknél fogva nekünk is kötelességünk, hogy szóvá tegyük, ha bűnös szokások kapnak lábra és terjednek a hívek között.

Márton Áron bérmakörúton.

   Azt hallottuk, hogy egyes vidékeken feltűnően gyakori a mulatozás, sőt a részegeskedés is. Együtt mulatnak és részegeskednek felnőttek és ifjak. Hát a felnőttek az elmúlt és még jelenvaló nehéz időkből azt a tanulságot vonták le, hogy gyermekeiknek a könnyelmű életre kell példát adniok?

   És az ifjak azt hiszik, hogy az élet csupa vígság, tánc és dínom-dánom?  ”Jaj nektek, kik kora reggeltől fogva a részegség után futtok és napestig isztok… Citera és hárfa, dob, fuvola és bor van lakomáitokon, de az Úr cselekedetére nem néztek és kezének művével nem gondoltok” (Iz 5, 11-12)

   Olyanfélét is hallottunk, hogy akadnak közöttetek, akik testvéreik ellen árulkodnak, hatóságoknál is feljelentéseket adnak be, leggyakrabban névtelenül. Azt kellene mondanunk, hogy vessétek ki magatok közül ezeket az ártalmas embereket.

   Mert a besugó, árulkodó, névtelenül vádaskodó ember nem az igazságot, nem  a bűn törvényes megtorlását, hanem a maga előnyét vagy nemtelen bosszúját keresi ezen az úton. Az egyik a felebarátja ellen koholt vádakkal a maga hibáit, talán kifogásolható multját akarja elpalástolni. A másik a felebarátja eláztatásával akar a maga számára előnyt, érdemeket, jobb helyet biztosítani.

   A harmadikat az irigység vagy a bosszúállás sötét szelleme hajtja erre az ördögcsapásra. De emlegetnek olyan eseteket is, hogy az idegen javak eltulajdonítói költöttek hazug vádakat a tulajdonos ellen, így, ezen a galád módon akarván a jogtalan szerzemény visszaadásának kötelezettségétől szabadulni.

   Gyalázatot gyűjtenek ezek a maguk fejére és utálatossá teszik saját nevüket az utódok előtt. ”A tolvajra szégyen jő és bűnhődés, a kétnyelvűre csúfos megbélyegzés, besugóra pedig utálat, gyűlölet és gyalázat” – mondja az Írás. De a maguk gyalázata mellett elhintik a bizalmatlanság, viszálykodás és ellenségeskedés  mérges magvait és rossz hírbe keverik az egész népet.

– részlet Márton Áron püspök körleveléből 1946. február 24-én –
– Szent Mátyás apostol ünnepén, Gyulafehérvár –

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…