21. július, 2019Igehirdetések No comments

   Abban az időben: Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához és hallgatta szavait.

   Márta meg sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram – méltatlankodott –,nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem.”

   Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha.”

                                  Lukács Evangéliuma 10, 38-42

   Jézus többször felrúgta az izraelita kulturális normákat. Nőkkel van egyedül, nőket tanít. Ebben az evangéliumi jelenetben váratlanul látogatja meg betániai barátait. Két főszerepelője van ennek az idillikusnak induló történetnek. Márta a hiperaktív személyeket testesíti meg, akiknek a munka, a feladatok megoldása a mindenük. Ezzel a természettel nem volna semmi baj, de állandó munkakényszerével másokat megszégyenít, megaláz. Mária a figyelő szeretet megtestesítője, számára a szemlélődés mindennél fontosabb. A mester szavait csak úgy issza, nem tud beteleni a jelenlétével, közvetlenségével. A konfliktust a két természet összeférhetetlensége okozza. Márta azt szeretné, ha mindenki az ő munkáját végezné. Számára a szolgálat van az első helyen.

   Jézus azonban minden szolgálatnál fontosabbnak találja a kapcsolatokat. Ugyanígy a Vele és az Atyjával való kapcsolatot. Minden keresztény jócselekedet az Istennel való élő kapcsolatból kell táplálkozzon. Másképpen csak hummanitárius mozgalomról beszélhetünk, amely nem feltételnül az Istennel való kapcsolatból táplálkozik.

   Egy másik fontos vonása a történetnek, hogy Jézus apostolaival van. Vajon nem illett volna-e előbb szólni a barátainak? Ez a váratlan látogatás rámutat arra, hogy az életünket képtelenség agyonszervezni, mert történnek apró kellemetlenségek, be nem ütemezett programok, amelyek meglephetnek minket. Fontos ilyenkor tudni, hogy nem a fogadás milyensége számít, hanem az odafigyelés, a körültekintés.

   Jézus soha nincs egyedül. Ez nemcsak keresztjére és szenvedésére vonatkozik, hanem az örömére és a békességére is. A követői nemcsak a nehézségekben részesülnek, hanem Jézus barátainak a figyelmességében, vendégszeretetében is. Akik Krisztushoz tartoznak, azok egymást Jézus közös barátainak tartják. Úgy tekintenek egymásra, mint Krisztus arcképére.

Ft. Ráduly István Zsolt, Kőhalom

Keresés a honlapon…
Olvass tovább…