29. augusztus, 2019Ismeretterjesztés No comments

   A keleti egyház Keresztelő Szent János iránti tisztelete megnyilvánul abban is, hogy fogantatásának (szeptember 24,) és születésének (június 24.) ünnepe mellett megemlékezik lefejezéséről is.

Keresztyelo-Szent-Janos-tiszteletere-epult-templom

   A negyedik század közepén Keresztelő Szent János maradványait Szebasztéba vitték, és ott templomot szenteltek tiszteletére. Az ünnep gall-frank (VII. század) közvetítéssel került a ró,ai naptárba.

   Akkoriban Heródes negyedes fejedelem hallotta Jézus hírét. „Ez Keresztelő János – mondta szolgáinak -, feltámadt, innen van benne a csodatévő erő.” Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe vetette fivére, Fülöp felesége, Heródiás miatt. János ugyanis figyelmeztette: „Nem lehet a tiéd!” Meg is akarta ölni, de félt a néptől, mert prófétának tartották. Heródes születése napján történt, hogy Heródiás lánya táncolt a vendégeknek. Annyira megtetszett Heródesnek, hogy esküvel ígérte, bármit kér is, megadja neki. Az – minthogy anyja előre kitanította – így szólt: „Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” A király elszomorodott, de az esküre és a vendégekre való tekintettel megparancsolta, hogy adják neki oda. Lefejeztette hát Jánost a börtönben. Fejét elhozták egy tálon, odaadták a lánynak, az meg elvitte az anyjának. Akkor eljöttek tanítványai, elvitték és eltemették a holttestet, aztán elmentek, és hírül adták Jézusnak. (Mt 14,1-12)

   Sebasztéban temették el, és Szent Lukács evangélista Antióchiába viszi a Szentnek jobb kezét. Iulianus császár (a Hitehagyott) idejében elrejtették egy falban, majd állítólag Athoszba került, Szent Dénes kolostorban őrzik, és vele áldják meg a vizet. A teste egészen 632-ig Sevastiában maradt eltemetve, amikor is Iulianus császár el akarta égetni más szent ereklyékkel együtt. Ekkor a keresztények kiásták – teste épen maradt az eltelt évszázadok alatt – helyébe egy másik holttestet fektettek, amit a császár elégetett. A Szent testének további sorsáról nem sokat tudunk.

   A Szent fejének is különös sorsa volt: sikerült megszerezni Heródes palotájából, nagy tisztelettel hordozták-rejtegették Mezopotámiába, Szíriában, Egyiptomban, ma Damaszkuszban található, itt a keresztények Nagy Konstantin idejében építettek Keresztelő Szent János tiszteletére egy székesegyházat és itt tarották a Szent fejét, de az arabok lerombolták, és a romok fölé 634-ben mecsetet építettek: Umayya al-Kabir mecsetet, ismertebb nevén a Damaszkuszi Nagy Mecset.

Umayya-al-Kabir-mecset

   Mivel a muzulmánok is nagy prófétának tartják Keresztelő Szent Jánost, a mecset ma is az ő tiszteletére van, a feje egy koporsóban van, díszes kupola alatt. Szüntelenül tele van térdeplő vagy ülő betegekkel, főleg vakokkal. Megható a lehunyt vagy a sok üresbe meredő tekintet, imádkoznak, várnak, reménykednek, mert már sok csoda történt a Szent fejének ereklyéi előtt. A hagyomány szerint néhány muzulmán fejszével támadt erre a koporsóra, mondván: „Mit keres itt ez a gyaur?” Abban a pillanatban vér, mint a szökőkútból, úgy tört elő koporsóból, a márványból, a mecset megtelt vérrel, és nem akart megszűnni. Erre a támadók ijedten keresztény papokat hívtak, hogy állítsák meg a vérömlést, a papok imádkoztak, a vér többet nem ömlött, azóta a muzulmánok körében nagy tiszteletnek örvend.

Umayya-al-Kabir-mecset-a-kupolával

A magyar hagyomány szerint a mohácsi vész napjával összekapcsolva emlékezünk „Nyakavágó János” ünnepére – 1526 Augusztus 29.

   Az asszonyok szülöttei közül a legnagyobb, aki Jézus előfutára volt. Meghirdette jövetelét, és a mai napon vértanúságára emlékezünk, amelyről az evangéliumban olvasunk Szent Márk  könyvéből.

Forrás: Adoremus és Mindennapok, a világban élő Kármel